Könnyű nyári este volt
a szél épp csak hogy meglibbent
szemeiddel táncba hívtál
s én örömmel mentem
alig értünk egymáshoz
szívünk egy ritmusra dobbant
közel hajoltál
suttogtál fülembe
kérlek ne hívj szeretőnek
más vagyok mint a többiek
csak szeress gyöngéden és vadul
míg be nem alkonyul
táncoltunk tovább
összeért két kezünk
beszélgettek ujjaink
csípőnk ringatózott
megmozdult körülöttünk a tér
épp csak hogy meglibbent a szél
bőrünkbe írt ősi mesékről
daloltak angyalok
szemedbe néztem
s azt súgtam füledbe
ma este itt vagyok
kérlek ne hívj szeretőnek
más vagyok mint a többiek
csak csókolj gyöngéden és vadul
míg be nem alkonyul
felénk borult a tiszta ég
még nem voltak fent csillagok
mikor átölelt mindkét karod
szikrák ficánkoltak szemed vizén
s öledben elbújtam én
suttogtunk a tűz mellett
még egy kicsit maradunk
amíg a hold ragyog
pattogott a parázs
aztán elcsitult
fák lombjai susogtak
hajam arcodhoz simult
angyalok osontak közel
hallgatóztak kíváncsian
s mi kacagtunk
mint ártatlan gyermekek
aztán így szóltál
te elindulsz és én elmegyek
te utánam
én hozzád
majd úgy szólítjuk egymást
ahogy csak lehet
könnyű nyári este volt
táncolni hívott szemed
angyalok marasztaltak
s én nem mondtam nemet
Legutóbbi módosítás: 2021.09.29. @ 21:40 :: Serfőző Attila
