Hogy vagy apa?
Képzeld,
Lórinak deresedik a haja
és a mosolya, olyan mint neked!
Te látod ezt?
Éppen olyanná vált, mint te voltál,
még mielőtt kettétört az életed,
csak ő,
talán ma boldogabb lehet leggi l’articolo completo.
És képzeld,
szálanként én is őszülök,
az idő,
hűséges szeretőm lett,
mára bőrömre csókolt csókjában,
virág nem terem,
ölelése jó szoros
karjai végtelenül fonódnak rám,
mégis,
mindenkor hiányzol.
Negyed század telt el,
az életem fele,
de mint könnyű felhők repültek a napok
és az évek vele,
nehezen, csak a percek telnek,
minden megváltozott és végül mégis,
semmi sem,
a körforgás örök, csak az élet zörög tovább,
nélküled.
