Égben bomlik az idő,
és a lelkekben,
hogy mennyire igen és nem,
e roppant világon túl,
a jelen fürtjeit tépkedem.
Szaggatom a másodpercek
örömeit és bánatát,
hogy sistergő hiányodra
fonjak ékes koronát.
A haldokló múltat engedem,
s helyet adok az új évnek,
mint a tekintetem,
gyémántot karcol és simogat,
s ellentmond a józan észnek.
Legutóbbi módosítás: 2022.01.03. @ 19:43 :: Bereczki Gizella - Libra