Előzmények:
A Küküllőben egy bedrogozott ukrán kislány hullájára akad egy nyugalmazott erdész. Az eleinte egyhelyben topogó nyomozást egy névtelen levél pezsdíti fel, a nyomok Balogh Kálmán képviselő fiához vezetnek. Miközben a körömszakadtáig tagadó Balogh Károlyt hallgatják ki, újabb kislány holttestére lelnek a Küküllőben. A nyomozó nem is sejti, hogy a névtelen levél feladója épp saját fia és baráti társasága. A fiatalok egy újabb „tiltott” kiruccanáson lefényképeznek egy drogkereskedőt, amint Balogh Károly panziójába szállít egy csomagot.
Mondjam el szóról szóra, amit a múltkor?
A vijjogó rendőrautóban az őrmester kérdésére Csíky Béla felvázolta beszélgetését Balogh Károllyal és ügyvédjével. Az őrmester megcsóválta a fejét.
– Kiváló időzítés… Gondolom, az első esetben sem ő személyesen ölte meg az ukrán lányt… De azért elég meredek feltételezés, hogy újabb gyilkossággal gyártson magának alibit. Hiszen az első esetről ugyan eltereli a gyanút, de az embercsempészetről, s a többi vádpontról nem.
Amint elkészültek a fényképek, kollégái kihúzták a partra a halott lányt. Pont úgy feküdt a vízben, mint az első áldozat, csak a haja volt sötét színű és a bőre kreol. Bugyit ő sem hordott. A homlokán ütés nyoma, amelyet tompa tárgy okozhatott. A csont így is betört, a sebből még szivárgott a vér. A törvényszéki orvos első megállapítása szerint, tíz perce se lehetett halott. Ez a holttest nem úszhatott kilométereket, valahol itt ölték meg a városban. Balogh Károly panziója ott van a Küküllő partján, benne van a gyanúsítható körben…
–Mondjam el szóról szóra, amit a múltkor? – nézett rá az öreg, amikor a nyomozó hozzá fordult. – Készítsen a múltkori vallomásomról xeroxmásolatot, s aláírom – mondta sóhajtva.
A főhadnagy válaszolt volna, de telefonja csörögni kezdett. Kőhalmi hadnagy hívta.
–Kollégámmal úgy gondoltuk, hogy megsétáltatjuk a kutyánkat egy önkéntes magánakció keretében. Abban a negyedben, ahol Balogh úr panziója van holnap viszik el a háztartási szemetet. Ilyenkor este a kukák már ki vannak téve a kapuk elé. Báró drog szagát érezte meg. Egyenként vettem ki a szemeteszacskókat. Báró csak az egyikre jelzett. Csak kiürített porszívók tartalma volt benne. A panzióba nem mehettünk be házkutatási parancs nélkül.
Csíky Béla tárcsázta a rendőrfőnököt. Esztojka János megvakarta a fejét.
–Ha csak lehullott porszemeket találtak, a házkutatás fiaskó lesz. Meg fogják találni a szobát vagy szobákat is, ahol drogoztak. De ha tartottak is ott „raktáron”, az már a múlté. Azt fogja mondani, nem felelhet azért, amit szállóvendégei tesznek, nem szagoltathatja meg mindegyiket egy erre a célra kiképzett kutyával. Ha voltak is ott lányok, azok is ki tudja hova lettek már. Azt tudjuk, ki csempészte át a lányokat a határon, nem Balogh Károly személyesen. De csak feltételezzük, (nyomta meg a szót), hogy ő a megrendelő. Perdöntő bizonyítékunk nincs. Be kellene építeni egy embert, és megrendezni egy flagrant delictit. Ám mivel rajta a rendőrség szeme, új klienst nehéz lesz a nyakába sózni. Nézzetek utána milyen más tulajdonai vannak, főleg ingatlanok. De diszkréten!
– Én azon gondolkodom, ha lenne egy nyaralója valahol a hegyekben, akkor miért itt, a város szélén árulná a gyermekszexet, ahol bárkinek szemet szúrhat? – gondolkodott el a főhadnagy is. – Lehet a számítógépének a lefoglalásával se érnénk el eredményt. Kétes ügyeit tárolhatja más gépen, melynek létezését nem fogja az orrunkra kötni. felelte, majd témát váltott.
– Enyedi őrmester kereste Vajna Pált a lakásán, de nem találta otthon. Az autója se volt a parkolóban. Idézést hagytunk. Még nem jelentkezett. Munkahelye nincs. Elvált, egyedül él. Gyakran jár külföldön. Török Sándor, a sofőr nem jelent meg munkahelyén, sem őt, sem feleségét nem lehet elérni telefonon, nemzetközi körözést szándékozom kiadni.
–Küldje át e-mailen, még ma aláírom és továbbítom.
Csíky főhadnagy már épp lefeküdt, amikor Dr. Kelemen, a kórboncnok jelentkezett. Sietve tette rá a kezét a hangszóróra. Hiába. Márta álmos szemekkel, első álmából ébresztve áldotta meg a telefonálót és férje foglalkozását, majd a fal felé fordult.
– Az áldozat roma lány, 14-15 éves, iratok nélkül. Bár a fején egy jókora seb, a halál oka fulladás. Kevéssel a halála előtt közösült, nem tűnik erőszaknak, bár a testén, főleg a karján vannak dulakodásra utaló kék foltok. A fejére mért ütés oldalról érkezett, a fegyver egy vastag nyers faág lehetett. A szájában orális szexre utaló nyomok nincsenek. Óvszerről származó zsiradékot nem találtunk a hüvelyében. A spermát reggel DNS-vizsgálatra küldjük, nagyjából két hete állapotos, lehet még nem is tudott róla. Ruhája belsejében találtunk lószőrt, lovagolhatott kevéssel a halála előtt. Egyetlen emberi hajszálat találtunk, azt is DNS-vizsgálatra küldjük. Ő is be volt lőve. Szintén kokain.
Csíky Béla a fél éjszakát átforgolódta. Ez már egy sorozatgyilkos művének tűnik, bár lehet egy lányokat futtató ismételt fenyítése is a szökést kísérlőkre. Az ilyeneket nem az utcán futtatják, majd elveszik tőlük a sápot, hanem inkább rabszolgaként tartják fogva. Vajon ez a második áldozat szintén ukrajnai? Akad ott is roma elég. Prostituált-e vagy sem? A gyilkosság módja mindenesetre indigómásolatnak tűnik. De leginkább az foglalkoztatta, Balogh Károlynak lehet-e kapcsolata mindkét üggyel? Egyértelmű, a második esetben biztos nem ő gyilkolt, de ha tényleg ilyen korú lányokat futtat, egyik embere lehetett az elkövető. Vajon Okszana Ivancsuk szökni próbálhatott, s ez fellobbantotta a lázadás lehetőségét, s újabb példát kellett statuálni, hiszen „bent” nem lehetett tudni, hogy a szökés nem sikerült? Akkor pedig nem sorozatgyilkosról van szó…
Hajnalban elaludt, de kifacsarva ébredt. Reggel többször rámordult Mártára is, fiára is, s az még jobban kihozta a sodrából, hogy ezúttal mindketten nagyon megértően fogadták dühkitöréseit. Pedig a nehéz éjszaka újabb nehéz napot jósolt…
Alig ért be munkahelyére, máris csörgött a telefonja. A Török Sándort alkalmazó szállító vállalattól keresték.
–Török Sándor és felesége Ausztriában autóbalesetett szenvedett. Mindkettőt megműtötték, az intenzív terápián voltak, ma reggel írt SMS-t. Ezért nem jelentkezett a munkahelyén. Az eisenerzi kórházban vannak.
Sietve ment fel az Interpol weboldalára. Török Sándor nevét már ott találta. Google, kikereste az eisenerzi rendőrség számát. Elég nehezen értett szót velük, mert a németet a középiskolában második idegen nyelvként tanulta, pontosabban inkább nem tanulta, de némi angollal kiegészítve végül szót értettek. Megígérték megkeresik.
Ketrecbe zárt farkasként járt fel és alá irodájában, egyszerűen nem tudott a munkájára összpontosítani. Többször is végig olvasta a boncolási jegyzőkönyvet, a helyszíni jelentést, a rendőrök jelentését. Az ismert prostik kikérdezése még folyamatban van, a folyóparton lakók kikérdezése is, egyelőre semmi nyom… Vajna Pál ismeretlen helyen tartózkodik, eddig megtudta, hogy keresik… a Küküllőmenti roma közösségekbe kiküldött rendőrök még nem akadtak a meggyilkolt roma lány nyomára. Na, persze, a rendőrfőnök is sürgette… Egy óra telhetett el így, amikor az eisenerzi rendőrség jelentkezett.
– A nemzetközileg körözött Török Sándort megtaláltuk és azonosítottuk. Őrt rendeltünk a szobája elé. Váltottunk vele néhány szót, kétségbeesetten tagad, a poligráfos tesztelést ő maga ajánlotta, és azért van kétségbe esve, hogy mit mond majd a családja, és barátai, ha megtudják. Ennél a pontnál abbahagytuk a kihallgatást, hivatalból kell kinevezni hozzá egy ügyvédet, mert nincs pénze rá. Fel is vettük a kapcsolatot egy magyar anyanyelvű ügyvéddel, elvállalta, úton van. Ám elindulása előtt az ügyvéd azt kérte, szerezzük be a bizonyítékokat, amin a vád alapszik. Mindaddig, amíg ez nem áll a rendelkezésünkre, nem hallgathatjuk ki.
Esztojka János abban a pillanatban lépett be a nyomozó irodájába, amikor az szemét az égre emelve kezdett „imádkozni.” Amikor a rendőrparancsnok meghallotta mi történt, elbődült:
– Kiadtuk a nemzetközi körözést, de csak azt tudjuk bizonyítani, hogy Török Sándor beszélt az embercsempésszel, de azt nem, hogy a lányokat át is vette tőle? Ha ez a sajtó fülébe jut… S én bíztam a szavában! – kapkodott levegő után.
Biztos elhagyta volna a száját néhány jelző, ha nem épp a polgármester hívja telefonon. Otthagyta a főhadnagyot és átsietett saját irodájába.
Csíky Béla fejét íróasztalára könyöklő két keze közé fogva próbálta összeszedni gondolatait. Végül ismét tárcsázta az eisenerzi rendőrséget.
– Ha már az ügyvéd a kihallgatásba nem egyezik bele, legalább a következő, az ügyvéd által előre ismert kérdésekre válaszoljon a gyanúsított:
1. Mikor és milyen körülmények közt ismerte meg Ivan Zamircsukot?
2. Miért beszélt vele többször is, és milyen célból találkoztak Máramarosszigeten? A román és ukrán határőrség és az ukrán rendőrség adataira támaszkodva tudjuk bizonyítani, hogy az embercsempészés miatt nemzetközileg körözött Ivan Zamircsuk legalább három lányt csempészett át 2022 január 30-án az ukrán-román határon hamis iratokkal. A lányok nevét ismerjük, kettőt az ukrán hatóságok eltűnt személyként keresnek. Az egyiket, Okszana Ivancsukot városunkban gyilkolták meg. Indirekt bizonyítékokra támaszkodó alapos gyanúnk van arra vonatkozólag, hogy az áldozat Török Sándor által szállítva érkezett városunkba, Székelyudvarhelyre, arra a címre, ahová ő szállított árut 2022 január 30-án. Az előbb felsoroltakra a bizonyítékokat e-mailen átküldöm.
