1. Hazárdjáték
Bár egy szó sem hangzott el közte és a rendőrparancsnok között erről, Csíky Béla tudta, a másik ügyben neki kell megoldást találnia. Mivel Lacinak nem volt számítógépe, a többiek adhattak egyet kölcsön. Feltehetően Péter lehetett, bár bármelyik megtehette… Jó, Laci még nincs tizennégy… De mit mondjon neki? A bujkálást és titkolózást az ő igazságtalan büntetése váltotta ki. Nem hitt neki… Pedig ártatlan volt. Amit minden gazemberrel szemben alkalmaz, az ártatlanság vélelme, az saját gyermekének nem járt ki… A fiú nem merte elmondani neki, mit fedezett fel… Szinte megkönnyebbülésként élte meg, hogy aznap este megint oly későn ért haza, és nem tudott szóba állni vele.
A reggelinél Márta aggódó hangon faggatta Lacit, mi történt vele, hiszen nem szokása ennyire korán lefeküdni. Csíky Béla akkor jött rá, hogy fiával még anyja előtt is hallgatást fogadtatott, de az anyai aggodalmakra majd neki kell reagálnia. Igaz, ez főleg a füvezésre vonatkozott, de… Még jó, hogy most iskolába-munkába menet mindenki siet, s nem alkalmas az időpont. „Majd napközben kitalálok valamit…” – halogatott férfimódra. De amott fenn nem úgy gondolták, hogy e napon ő megérdemel egy pihenőt.
Munkahelyi számítógépén az Interpol levele fogadta. Jean van der Berg egykori rallyversenyző, kétszer is ült már, egyik alkalommal kemény drogok árusításáért. A drogcsempészetet nem sikerült rábizonyítani, de megfigyelés alatt áll kábítószermaffiás kapcsolatai miatt.
Mintegy megerősítésként futott be az értesítés a reggel folyamán, hogy Jean van der Berget letartóztatták az Otopeni-i Henry Coandă repülőtéren. Ez már nem az ő ügye, hanem a közlekedésnél és drogmegelőzésnél dolgozó kollégáké, hiszen se a halálos kimenetelű gázolás, se a drogkereskedés nem az ő hatásköre, de megkérte őket, szegezzék a hollandnak a kérdést, hogy ismerte-e Vajna Pált.
A kérdés tárgytalanná vált, amikor Türkösi Szilárd hadnagy tájékoztatta, hogy sikerült befejeznie a Vajna Pál számítógépének átkutatását, amelyre a családja megadta az engedélyt, miután felmerült a gyilkosság lehetősége.
– Egy pitiáner. Csencselésből élt. Időnként hozott néhány füves cigit is Hollandiából, de nem ipari mennyiségben, és nagy részét „rendelésre.” Még el-elszórt néhány darabot új kliensek keresésében. Egyetlen utalást találtam egy levélben kokainról, de azt is csak feltételes módban. Feltehetően vérszemet kapott a marihuánából származó jövedelemből, s „tovább akart lépni.” Már nem fog… Jean van der Berg nevét nem találtam egyetlen dokumentumban vagy levélben sem. Ám megtaláltam azt az e-mail-váltást, amelyben felkérték, hozzon el egy csomagot egy amszterdami hotelből. Balogh Pál ebben igazat mondott.
Bár megtalálta három eset megoldását, azzal számára nem zárultak le. Két esetben a háromból jelentést kellett készítenie, a tanúvallomásokat és a bizonyítékokat mellékelve. S még nyugodtan se dolgozhatott, mert telefonja egyre felcsörgött.
A kórházból hívták. Krisztát áthelyezték az intenzív terápiáról az osztályra, mert állapota javult. Egyelőre még bent tartják megfigyelés alatt, de már ki lehet hallgatni. Első szándéka az volt, hogy az őrmestert küldi be, hiszen fulladozott a papírmunkában, de meggondolta magát. Személyesen ment be. Krisztát egy egyszemélyes szobában találta, már mosolygott, édesanyja mellette ült egy széken. Amint az asszony meglátta, hálálkodni kezdett, el is sírta magát. Senkije sem maradt már, csak kislánya, s szinte…
– A Kriszta életét ne nekem köszönje, nekem ebben semmi érdemem, de megadom a tényleges megmentőjének a telefonszámát, neki hálálkodjon.
– A doktor úr már járt bent. Az előbb ment el. Istenem, de szerencse, hogy épp arra járt… Istenem, ha nem, akkor… – – sírta el magát ismét az asszony. – Nem fogadott el semmit, azt mondta, számára volt öröm, hogy megmenthette… kapott észbe, hogy épp azt vallja be egy rendőrnek, hogy „meg akarta kenni” az orvost. A nyomozó elmosolyodott.
– Végre ilyenre kapok bizonyítékot, s nem orvosi korrupcióra! – nevette el magát, majd Krisztánál érdeklődött, mi történt.
Kriszta vallomása minden részletben igazolta a feltevéseket. Véletlenül pillantotta meg a vérnyomot az ágon, meg akart bizonyosodni, hogy tényleg vér, kiment a part szélére, majd megindult alatta a föld. Ott és akkor elszakadt a film. A fején levő dudor arra utalt, hogy esés közben csúnyán beverte a fejét.
A nyomozó jegyzőkönyvbe vette a vallomást, majd visszaindult az irodájába. Munkahelyi számítógépén újabb levél várta. Az avasújfalusi rendőrség jelentette, hogy egy helyi lakos többször is látta az ukrán rendszámú iskolabuszt, helyszínnek mindig azt a zsákutat jelölte meg, amelyik a Vântu-villa felé vitt. Újabb bizonyíték, de ez is kevés egy házkutatáshoz, főleg, mert a tulaj „nagykutya”… Ráadásul a lányokat feltehetően nem ott „raktározzák”, hiszen nem valószínű, hogy Okszanát onnan idáig hozták, hogy megöljék, aztán a Küküllőbe dobják. A „bordélyházat” valahol a közelben kellene meglelni… De hogyan? Tű a szénakazalban!
Ismét a jelentésekbe temetkezett. Aztán bekövetkezett az, amitől félt, s amin a feje fölött átcsapó papírmunka miatt nem volt ideje érdemben foglalkozni. Kopogtak ajtaján. Balogh Károly nyitott be.
– Itt jártam a rendőrség épülete előtt, s gondoltam ellenőrzöm, alkalmazottam betartotta-e ígéretét? Jelentkezett? S mi lesz a sorsa?
Volt némi ellenségesség a hangjában. Nem is kevés.
– Nem tartozik a hatáskörömbe, a drogmegelőzés egy másik osztály feladata – felelte a főhadnagy –, de véletlenül tudom. A kollégám beszámolt róla. Jól tette, hogy jelentkezett, és feljelentette azt, akitől vette, mert így megússza a büntetést.
– Azt hiszem, elég kooperatív és operatív voltam a drog-ügy megoldásában. Ennek fejében én is elvárom a rendőrségtől, hogy tájékoztassanak a számítógépem feltörésének ügyében a nyomozás állapotáról. Ellenőrizték az udvarhelyi hackereket? Kihallgatták Szőcs Ádámot, hogy van-e hacker ismerőse? Rájöttek, hogy ki az a „Csilla” nevű hacker srác? Van más fejlemény az ügyben? Van elképzelésük arról, hogy kinek állt érdekében feltörni a számítógépemet, és kutakodni rajta?
– A rendőrség forrásainak van határa, és az nemcsak pénzügyi, hanem felszerelés és emberforrás szempontjából is igaz. Remélem egyetért, hogy Vajna Pál gyanús halála, még két kislány élettelen testének felfedezése, amely hír egy sorozatgyilkos garázdálkodásának lehetőségére utal, elsőbbséget élvez az ön számítógépének feltörésével szemben. Szintén prioritást jelent az emberkereskedelem, kiskorúak, gyakorlatilag gyermekek prostitúcióra kényszerítése. Még egy oly „egyszerű” eset kinyomozása is, mint az Ön számítógépének feltörése, ritkán oldódik meg olyan rekordidő alatt, mint amit Ön elvár tőlünk. Felvilágosítom, bár nem lenne kötelességem, hogy se a múlt heti roma lány, se a tegnapi kislány esete nem volt gyilkosság, mindkettő baleset. Tegnap éjfél után értem haza, még nem jutottam oda, hogy a jelentésemet befejezzem a roma lány esetének megoldásáról, amely alapján gyilkossággal ártatlanul vádolt élettársát szabadon engedhetik. Ez is sürgős lenne. Egy ártatlan ember ül börtönben gyilkosság gyanújával. Vajna Pál gyilkosát azonosítottuk, és már le is tartóztatták, megjegyzem nem Udvarhelyen. Idézzem az ön szavait: „Elég operatívok voltunk?” Azt feltételezi, hogy a rendőrség törte fel a számítógépét. Nem elégszik meg a hivatalos tagadással, hazugságnak tartja, továbbra is előítéleteit megbízhatóbbaknak tartja a bizonyítékoknál. Bizonyítéka pedig nincs, mert nem lehet. Ám jogi alapelv, a vádnak kell bizonyítani, nem a vádlottnak cáfolni.
– Alapos gyanúm van, hogy a rendőrség felkérésére egy hacker vagy hackercsoport, melynek kilétét nem hajlandók felfedni, törte fel a számítógépemet, mert feltételezte, hogy én állok a gyermekprostitúció és az emberkereskedelem mögött. Erre kerestek bizonyítékot, de nem találtak, mert nem volt, amit.
– Arra adjon lehetséges magyarázatot, hogy mi a fenének csinálnánk törvénytelenül, hiszen az ily módon szerzett információkat semmisnek nyilvánítják a bíróságon, amikor egy házkutatási engedély bőven megteszi? És az engedély megvan! Megmutassam? Amint kiderült, hogy a gyermekcsempész egyetlen romániai számmal beszélt azon a napon, amikor az első áldozatot áthozta a határon, és az Török Sándoré volt, azonnal megkaptuk. Ennek birtokában nemcsak a panzióban, hanem lakásán is tarthattunk volna házkutatást, lefoglalhattuk volna a számítógépjeit, nemcsak a panzióét, és a sajátját, amelyen a könyvelését vezeti, hanem azt is, amelyről a fekete ügyeit intézi. Megadjam az IP címét? Ne tagadja, az a számítógép létezik. Tudjuk. S azt is sejtjük, mivel és miként csempészkedik. El kell ismernem, óvatos, és ügyesen csinálja. Van papírja például a behozott kaviárról, ám a használt ruha közt még akad néhány. A határon nem végeznek leltárt.
Egy ideig farkasszemet néztek. Végül Balogh Károly a kilincsre tette a kezét. Majd még visszafordult:
– Amit mondott átgondolom, és megbeszélem az ügyvédemmel. Ez zsarolás! – emelte fel a hangját, miközben a szavai mögött ott rejtőzött a fenyegetés: „Ha találok megoldást, jaj nektek!”
Miután a képviselő fia távozott, Csíky Béla könyökét az íróasztalára helyezte, s kezébe temette arcát. Tudta, hazárdjátékot űzött, amit nem volt ideje kellően átgondolni. Szerencsére e beszélgetés tanúk nélkül zajlott le. De még ha a bíróságon a vádat ejtik is…
A szolgálatos altiszt kopogott be, hogy megérkezett Gerebenes Dénes ügyvédje.
– Kérje meg üljön le, épp a jelentést írom, még negyedóra…
Persze, hogy szinte duplája lett, az ügyvéd pedig elég ideges közben. Ketten mentek a zárkához.
– Gerebenes Dénes, tisztázódott, élettársa nem az Ön kezétől halt meg. Ennek ellenére nem ártatlan bárányka. Még ha azt a drogot az élettársa akár lopta, akár találta is, és Ön nem is használt belőle, tudott a létezéséről, s mint élettársa az Ön tulajdonában is volt, s nem jelentette a rendőrségen. Az élettársán levő sérülések családi erőszakra utalnak, s abba a balesetbe, amelyben meghalt az élettársa és a meg nem született gyermekük is, Ön hajszolta bele. Igen, állapotos volt! Ugye nem tudta? Ügyét átadom az ügyészségnek, de szabadon védekezhet. Amíg az ügyész másképpen nem rendelkezik, lakhelyétől maximum húsz kilométerre távolodhat el, így megvan a lehetősége, hogy Udvarhelyre bejárjon vásárolni.
Amint ezzel végzett, nekiláthatott a másik jelentésnek, a Kriszta balesetéről. Ez állandóan eszébe juttatta a tegnapi kihallgatást és fiának a viselt dolgait. Amikor Laci kisgyermek volt, milyen büszke volt a „kis zsenire”… S lám elveszett zseni lett belőle! Hol csúszott ki a keze közül? Csak szomorúságot okoz, lelki fájdalmat, s állandóan aggódnia kell, mikor követi el a következő… hát igen, ismerjük be, bűntettet. S nincs olyan tett, amire rá ne tudna licitálni… Vajon mi lesz a következő? Valamit nem jól csinált, egyértelmű, fia tettei miatti kétségbeesésében valahol rendszeresen hibát követett el… De hol? A büntetések nem érték el a hatásukat, se szép szó, se szidás nem használt… S Mártának sincs ötlete… Időnként észbe kapott s visszaerőszakolta magát a munkájához, de gondolatai újra és újra visszatértek… Ismét felcsörgött a telefonja. Amikor meglátta a képernyőn a hívó nevét, mély lélegzetet vett. Most légy okos Béla! Ebből a vitorlából még ki kellene fogni a szelet. Talán az utolsó esély. Szorongó szívvel vette fel.
– Főhadnagy úr! Nincs kedve egy kávéra? Ezúttal ügyvéd és őrmester nélkül. Négyszemközt.
Várakozásával ellentétben Balogh Károly hangja nem volt oly fenyegető, mint legutóbbi beszélgetésük alkalmával, de reménykedni nem mert. Vajon annyira magabiztos, hogy… Ha valahogy ki tudna vele egyezni, talán… Talán akkor a jelentését is be tudná fejezni. Sürgős. A belügyminiszter hétfői látogatása előtt jelentést várt a nyomozás eddigi eredményeiről a sorozatgyilkosságok ügyében. Az ő szempontjából érthető. Látogatása után sajtótájékoztató lesz, s szeretne világosan látni az ügyben, s főleg eredményeket látni. Kell egy szünet. Hátha utána jobban megy a munka… Elfogadta a meghívást.
Legutóbbi módosítás: 2023.06.06. @ 17:50 :: Bereczki Gizella - Libra