Serfőző Attila : Melankólia

 

Összefogott az ébrenlét és az álom,

rám feszültek eltántoríthatatlanul,

a Nap mögül kellene kiabálnom,

de hangom a mély semmibe hull.

Magához ölelt a lélegző világ,

csörgedező szavak mélye fekete,

a vad rengetegből néhány fát kivág,

a tömör idő lélekszerkezete.

A múlt árnya, mint megannyi furcsa rög,

 fáradtan habzó utam elé tolult,

s e torzókat formáló kötésszög,

vénült folyóm álmos medrébe fúlt.

Legutóbbi módosítás: 2023.10.11. @ 19:08 :: Serfőző Attila
Szerző Serfőző Attila 549 Írás
1960.07.13-án születtem Debrecenben.