Ha már elég idősek vagyunk,
érezzük, mi mennyit ér.
Hisszük, hogy tudjuk, kinek
nyithatunk kaput,
mikor szeretetünk szárnyra kél.
Akit beengedünk
belső szobánkba,
barátunknak csak azt mondhatjuk,
s ha e szobában
sötétség támad,
abba majdnem belehalunk.
Jól vigyázz, ha bejutottál,
ne csald elő könnyemet,
mert ha benned csalatkozom,
elveszítem a hitemet…