Előzmények.
Harry Murray, a sikeres vállalkozó kisfiát elrabolják. Bár rendőr barátja rájön, kéri ne avatkozzanak bele, ő inkább kifizeti az egymillió fontot. Meglepő módon, a gyermekrablók szavatartóak, és szabadon engedik Richiet, miután megkapják a pénzt. Ám pechükre, egy büntetett előéletű motoros meglátja őket, s a rendőrség a nyomukba ered. Mégis sikerül kámforrá válniuk a pénzzel együtt. Robert Dean a motorosban felismeri egy szemináriumon feldolgozott eset főszereplőjét. A beszélgetés során kiderül, hogy akkori akadékoskodásai lehet nem is voltak alaptalanok. A férfi öt évet töltött börtönben apja megöléséért, de a per során az önvédelem lehetősége nem merült fel.
East End Ollertonba költözik
Dean felügyelő nem tudott már válaszolni, mert megszólalt a telefonja. Az ügyeletes altiszt volt a vonalban.
– Felügyelő úr, tudom, hogy elvileg nem szolgálatos, hanem túlórázik, de minden egység az ön irányítása alatt áll. Cserbenhagyásos gázolás, Edwinstowban. Az áldozat kómában, a mentő útban van. Az áldozatnál iratok nincsenek, valószínű nem helybéli. Egyrészt jó lenne a rokonait értesíteni, másrészt az egészségügyi biztosítás miatt… Tudom, előző munkahelyén az eltűnt személyek osztályán dolgozott…
Kapta az adóvevőt, s a négyes egységet visszairányította. Kár volt idebolondítani őket hiába. A francba! Háromszáz méterre történt attól a helytől, ahol ő kijelölte „leshelyüket” Richie elrablásakor. Adott néhány tanácsot a járőrnek, mit kérdezzenek az esetleges tanúktól, bár ebben az órában… Ki tudja, talán valaki mégis látta a gázoló járművet…
Nem telt el öt perc, s a négyes járőr jelentkezett. Erősödő, majd halkuló mentő szirénahangja hallatszott be az adóvevőbe. Ahogy elhalkult, gyermeksírás vette át a helyét.
– Felügyelő úr, tudom, a baleset helyszínére kellett sietnünk. Itt vagyok kétszáz méterre a gázolás helyszínétől, Stanley őrmester gyalog siet oda. A sérültet már viszi a mentő, lefényképezni nem tudjuk. Találtunk az út szélén egy két-két és fél év körüli kislányt. Szerintem kidobhatták egy autóból. Mellette egy autósülés hever a földön. Borzalmas… Ruhája szakadt, poros, mocskos, folyik róla a vér és körülötte is több apró vérfolt van a földön. Ahogy közeledek hozzá, visítani kezd. Csak artikulálatlan hangokat ad ki, egyetlen szavát sem lehet érteni. S ha látná, milyen gyönyörű gyermek… Próbáltam távolabbról beszélni hozzá, semmi jelét sem adja, hogy értene bármit is. Bár nem tűnik úgy, mintha súlyos testi sérülése lenne, lehet bántalmazták is. Telefonnal lefényképeztem a helyet, de helyszínelés kellene ide is. Beviszem az őrsre, erről a gyermekről orvosszakértői látleletet kellene venni. Majd visszamegyek és csatlakozom Stanley őrmesterhez. Én a legrosszabbat is el tudom képzelni…
– Pedofíliára gondolt, Simpson őrvezető?
– Igen, uram!
– Ötös egység, vonuljon ki, biztosítani a helyszínt, amíg megérkeznek a helyszínelők! Majd keressenek esetleges tanúkat! Várja be őket, Simpson őrvezető! Én kérek orvosszakértőt Sheffieldből.
Nem volt rá ideje, mert megszólalt a maroktelefonja. Stanley őrmester jelentkezett a cserbenhagyásos gázolás helyszínéről. Maroktelefonon hívta a hadnagyot, hiszen a távbeszélő az autóban volt. A felügyelő kihangosította, hogy kollégái is hallják.
– Az áldozatot egy nagy sebességgel haladó világoskék Ford ütötte el. Rendszáma A3FTE. A fékcsikorgásra egyik házból kinézett valaki az ablakon. Ő hívta ki a mentőt és a rendőrséget is. A gázolónak legalább 60-70 mérföldes (95-110 km/h) sebessége lehetett, de inkább több. Átjárón ütötte el. Arra gondolok, akár kapcsolat is lehet az autóból kidobott bántalmazott gyermek és a gázoló közt. Pánikban távozhatott a helyszínről, s… E lehetőséget számba kell venni. Telefonáltam Mansfieldbe, arra távozott a gázoló, ha odajutnak, leállítják őket. Legalább 15-20 perc az út, még csak 10 telt el.
Amlaidh közben már aláírta a vallomását, s arra várt, hogy barátnője, Shelley is végezzen. A pedofília szóra felkapta a fejét. Hirtelen tudatosult benne a két szirénázva távozó rendőrautó, melyeknek néhány perce nem tulajdonított jelentőséget. Ismét figyelni kezdett a távbeszélőből és a felügyelő telefonjából jövő hangokra.
Shelley vallomása rövid volt, több időbe került adatait rögzíteni. Meglátta a gyermeket, megálltak, odaszaladt, Amlaidh a terepjáró után ment, ő pedig bevárta a rendőrséget, s közben sikertelenül próbálta a fiúcskát megnyugtatni. Ennyi. Amikor befejezte, felült Amlaidh mögé, de a férfi habozott az indulással. Fejében ott visszhangzott „bántalmazott gyermek… pedofília.” Végül leállította a már feltúrázott motort. Mielőtt odaszólt volna a felügyelőnek, annak ismét megszólalt a telefonja. A mansfieldiek jelentkeztek.
– Eddig ide kellett volna érniük. Valahol elrejthették a sérült orrú autót.
Ismét az őrs jelentkezett a távbeszélőn.
– Újabb bejelentés érkezett. A Sherwoodi erdőben légvonalban úgy negyedmérföldnyire Önöktől egy vikkendháznak kiásták az alapját. A tulaj éjjeli őrt rendelt oda, nehogy beleessen valaki. Észre is vett egy embert a gödör szélén, az ipse valahonnan az erdő közepe felől jött, nem az úton, az éjjeliőr rákiáltott, hogy vigyázzon, de az idióta ahelyett, hogy megálljon, elindult az éjjeli őr felé, és beleesett. A férfi háta csupa vér.
– Akkor hívja a mentőket! – üvöltött a felügyelő. – Mi van itt ma? Ide költözött East End és Chicago is?
– A mentőt ajánlottam én is az éjjeli őrnek, de azt állítja, hogy a férfi orral bukott előre, de a tarkója véres. A gödörben meg nincs éles kő. Mielőtt beesett, is azt a benyomást keltette, hogy szédeleg. Ráadásul azt se tudja kicsoda. Hangsúlyáról ítélve nem született brit. Magánál van, tud járni, de zavart. Az éjjeli őr nem tudja behozni, mert nem hagyhatja el az őrhelyét. Még más is beeshet.
– Kettes járőrkocsi… Először a kórházba vigyétek kivizsgálásra, ha fejsérülése van biztos meg kell röntgenezni, gondolom esetleg CT, MR is kell azt az orvosok jobban tudják. Ha nem sürgős, ne lássák el a fejsebét, amíg az orvosszakértő meg nem érkezik. Azonnal hívom Sheffieldet, küldjenek egyet oda.
Amlaidh telefonálni kezdett. Elég éles társalgás volt, kihallatszott a beszélgetésből néhány szexuális utalás, többször is a spicli szó is, végül Amlaidh bevetette a nagyágyút: „Ceallagh O’Neil, láttad azt a sokkos állapotban levő kisfiút, akit megtaláltam? Egész gyermekkorom apámtól való rettegésben telt el. Tudom, mint jelent gyermekként rettegni… Azt akarom, az a gazember megkapja, amit megérdemel, pedig kevesebbet fog annál kapni… S ott a másik, az a kislány. Kétéves és szexuális tárgynak használták. Még beszélni sem képes… Ezek nem emberek. Ezek nem érdemlik a betyárbecsületet!” Ez végül meggyőzőnek bizonyult.
– Szólok a fiúknak– felelte Ceallagh. – Meggyőzöm őket. S megszervezem.
Amikor Amlaidh befejezte a társalgást a motorosklub vezetőjével, odafordult a felügyelőhöz.
– Megtaláljuk az autókat. Hacsak nem épp most szedik őket szét egy garázsban, meglesznek.
– „…Juk?” kik?
– Vagy 100 Harley Davidson… Nottingham, Sheffield, Doncaster és a tengerpart közt. Az úton nem tudnak észrevétlenül kikerülni minket. S a környéket is felkutatjuk. Ahova terepjáró eljut, oda egy motorbicikli is. Adja meg a mobilszámát, felügyelő úr!
Robert Deannek akkor esett le a tantusz. Ismerős volt a Ceallagh O’Neill név. A nottinghami motorosklub vezére. Észak-ír származású, és büntetett előéletű. Részt vett az egy IRA akcióban .
Farrow törzsőrmester odaszólt a felügyelőnek:
– Uram, menjen aludni. Egy üvöltöző, holtfáradt felügyelőnek nem sok hasznát vesszük. Pihenten majd reggel jobb hatásfokkal dolgozik majd. Richie megvan. Az elgázolt férfin nem tud segíteni. A kislány biztonságban, s nem lehet kihallgatni. Az amnéziás férfit sem. S hatásosabban, mint 100 motoros, mi sem tudunk keresni. Megyek én is, az éjszakai műszak majd végzi a dolgát.
– Igaza van… – Adta meg magát Robert Dean.
(Folytatás következik: Doyte shoone)
Legutóbbi módosítás: 2024.08.19. @ 12:11 :: Bereczki Gizella - Libra