A világ legfényesebb kincse a szeretet,
Fénye gyertyaként világítja be ezt az életet.
A sötétségből a fényre mindig kivezet,
S a síró arcokról lecsókolja a fájó könnyeket.
Az emberi szív szeretetre lett teremtve,
Földi eszköznek nincs hatalma felette.
És ezt az égi örömet a Földre leszületve,
A mennyből magaddal hoztad Te is végtelen időre.
A szeretet olyan, mint a Nap, mely mindig ott az égen,
Az együttérzés a sötétséget ellensúlyozza a fényben.
Vigasztald a szenvedőt, hajolj le hozzájuk te is gyöngéden,
Szereteted fénysugarával gyújts lángot lelkükben.
Formálj boldogabb jövőt szereteted erejével,
Ajándékozd meg a világot ezzel a kincseddel.
Töltsd meg az emberek szívét életteli fénnyel,
S amerre csak elhaladsz, gyógyíts szép reménnyel.
Minden lépésednél szövődjön köréd a szeretet,
Mi Isten ajándéka, és mely nélkül örökké élni nem lehet.
S mely a legnagyobb erő mindenek felett,
Hát kívánom, ez kísérje minden léptedet!