M. Laurens : A VÉN HASZTALAN

2024.11.30. M. Laurens Írások A VÉN HASZTALAN bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

A VÉN HASZTALAN
(Az öregség sem tart örökké.)

Hasztalan vén rongy vagyok,
Értékesebb nálam a kapca,
Amaz legalább a csizmában,
A lábat óvva, melegen tartja.

Lassan hetvenhárom éve már,
Hogy taposom e nyomorult létet.
Hasznomat már senki sem látja,
Csak pusztítom más elől az ételt.

Tanácsomat, még-ha lenne is,
Immár senki sosem kéri,
Az összegyűlt tapasztalat is,
Haszontalan, értéktelen, régi.

Ha kérdezek olykor néha,
Meg sem hallja szinte senki,
Félrelöknek, útban vagyok,
Talán jobb lenne, nem lenni.

Itt hasogat, amott meg szúr.
Csupa nyavalygás a létem.
Panaszkodnék én, de kinek?
Unják már: csak a szájam tépem.

Hasztalan vén rongy vagyok,
Értékesebb nálam a kapca,
Amaz legalább a csizmában
A lábat, szárazon tartja.

Budatétény 2024. június 28.

Legutóbbi módosítás: 2024.11.30. @ 18:56 :: Serfőző Attila
Szerző M. Laurens 228 Írás
Hogy ne legyen titok: a valódi nevem azonos az 1899-ben Nagyváradon született közismert kabarészerzőével, akinek számtalan ismert bohózatán nevetünk a mai napig. Az Ő tiszteletére nem használom a Lőrincz Miklós nevet az írásaimnál. Mottó és ars poetica: Építs Templomot Szeretetből, s ne zárd be soha ajtaját a betérő előtt,ki melegségre vágyik! Építsünk Mi Mind Templomot mindazoknak, kik nem képesek önerejükből téglát hordani hozzá! A Szeretet Templomának oltárán mindig égjen a gyertya, mely fennen hirdeti a szeretet dicsőségét az elfásult világban! M. Laurens ( 2004 )
Honlap