Óh, te kedves, szép gázkazán,
A házunknak állsz falán,
Ravasz rendszer csövein át,
Fűtöd a pádimentumát.
A te gyártód biz’, réges rég,
Volt ám a híres-neves FÉG,
Öreg vagy, de lángod még,
Kékes fénnyel, és folyton ég.
Ereidben lágy víz táncol,
Tűzteredben függöny lángol,
Tüzes függöny, fénylő gázból,
Jobb, ha maradsz tőle távol.
Gyújtó lángod kis lidérce,
Ijesztget a sötét éjbe’,
A kéményed, ha fúj bele szél,
Fütyül, jajdul, mordul, zenél.
Kéménycsöved csupa ezüst,
Ne érintsd meg, és le ne üsd,
Rés se legyen, sohase szidd,
Megölhet a szénmonoxid!
Sokba kerülsz, hóról, hóra,
Gondoskodik a Next róla,
Miféle Next? Az MVM!
Kiszívná az összes vérem,
Ha nem lenne évek óta,
Kedvezményes népi kvóta,
Tartsd meg ezt a jó szokásod!
Garantálom, lesz állásod.
Nyíltterű vagy, régi jószág,
Téged tilt a gázhatóság,
Igaza van, minő bánat,
Cserélni kén’, egész házat.
Magunkat is, vénségünkre,
Ezt súgja az idő tükre,
Öreg gazda, öreg kazán,
Százhúsz évig élünk lazán.
