Hol fekete az égbolt s az utcákon
Haragos szél söpör keresztül,
Szorítalak e csöndes kis szobában,
Míg köröttünk semmi sem rezdül,
Csak a falióra suttog monoton,-
Utazik az id? tehervonaton…
Gyöngycseppek reszketnek éji arcodon,
Tudom, mindig félted a vihart.
Most ébren vigyázlak… álmodod jöv?nk…
Dúdolni kezdem a régi dalt.
Pihenj… reggelre fölszárad a könnyed…
Szikrázó ég lesz,- s a szell? is könnyed…
Legutóbbi módosítás: 2008.07.04. @ 00:42 :: B. Zolka