Ez vagy te: átélni fesl?.
Gy?lölsz, gyilkolsz, vágysz és meger?szakolsz.
(Ruhákba mosva szenny: tiszta t?zbe sodrott áradat.
Küzdelme lét; békéje hiány.)
Én vagyok, valóban: az út és az élet.
Szomjjal, kínnal fedem el az ?rt.
Ments meg! Kések bölcs?jébe tégy,
véremmel moss, véreddel itass,
b?nömmel vedd el a leveg?t,
jogoddal fedd el a fényt,
ölelj vasaddal, bilincseddel,
zárulj rám! Eged göröngyök disszonanciája –
irtózat sodor, kitárt ég ölel,
széthullt otthon roncsa sírod,
megragadnak, nyüszítve menekül?t,
s vetnek az iszonyat poklába
(megragadom, nyüszítve menekül?t,
s vet?döm iszonyom poklába),
fénnyé váltva lépek tükrökb?l el?,
látom Istent a víztükrök mögött –
holdak játéka vízen, égen –
aranyló sugár olvad magába – nincs.
2008. júl.
Legutóbbi módosítás: 2008.07.17. @ 10:26 :: Babják Krisztián