Tudom,
hogy egy csillagról jöttél,
vagy valahonnan,
hol otthonod volt a mennyország,
és hinni szeretném,
mindig engem kerestél kétségbeesetten,
világok sokaságán át
hozzám vágytál, velem élhess
én taníthassam meg neked az életet
azt, hogy ebben a zárt földi létben
hogyan éld meg a lényedet,
hogy álmod ha kísér kincsként öleld át,
ne engedd soha szívedből el,
mert angyali létedre, fényglóriádra,
mindig emlékezned kell
és a szeretet benned soha ne szűnjön, történjen bármi az életben
csodaként éljen, lelked mélyében
még az utolsó szent lélegzetben.
Halász Enikő : Én gyermekem
2020.05.27.
Halász Enikő
Én gyermekem bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Szerző Halász Enikő
113 Írás
Hiszem, hogy mindnyájunknak van dolga és feladata az életben. Ezeket a feladatokat igyekszem felismerni, megragadni. Útkeresési, a világ megismerése iránti vágyamat, talán még gyermekkoromból, Nagyváradról hoztam magammal. Mára megértettem, a valóban fontos pillanatok az életünkben oly illékonyak, mint a hajnali pára, de néha sikerül egy-egy mozzanatot, rálátást, csendpillanatot rögzítenem versek formájában. Kérlek tarts velem, ha kedved, időd engedi ezen az úton.