A gyűlölet földjén élek én,
Hol harag és irigység az úr,
Hol ember embernek farkasa,
És másokat a mocsokba gyúr.
Itt nem hallgat meg senki senkit,
A hang kerüli a füleket,
Hogy ki, kinek lehet kutyája,
Azt olykor sejteni sem lehet.
Az agyak bezárultak már rég,
A gondolkodás gyanús tünet,
S ki ilyesmire vetemedne,
Az maga alatt szít csak tüzet.
Itt az Úr is csak bűnbak lehet,
Hol a pokolnak áll a világ,
Hol a szeretet koldulni jár,
Ott nem segítenek az imák.
S pártoskodásból nőnek falak,
Előítéletből ablakok,
És ki a gyűlölet földjén él,
Az megszokta már a vérszagot.
A gyűlölet földjén élek én,
Hol harag és irigység az úr,
Hol ember embernek farkasa,
És másokat a mocsokba gyúr.
Budatétény, 2020. július 18.
Legutóbbi módosítás: 2020.08.10. @ 08:05 :: H.Pulai Éva