kezemmel elmosom szádról szót
ajkaimmal szemhéjaid horzsolom
érzékeim mint kiéhezett
vad les pilláim alól
míg homlokaink összeérnek
s nyelvemen ízlelem
az élvezetet ahogy lágyan bizsereg
minden porcikámon keresztül
ujjperceid nyoma piroslik még
csípőm felett
csókjaid zúgnak vérköreimben
most épp annyira egy
nem is hiszem
lehetünk mi ketten
szuszogásod alá bújok
vállamról leolvad a ma
