Karácsonyfa ága,
karácsonyfa ága,
zöld öröm, zöld öröm
árva méltósága,
tedd hírré, tedd hírré
Jézus születését,
teríts a világra
fehér gyolcsú békét,
támogasd a gyengét,
a vesztest vigasztald,
égi szeretetbe
öltöztesd asztalt,
légy őre a múltnak
szüleje jövőnek,
adj erőt, adj hitet,
szerelmet a Földnek,
zöld öröm, zöld öröm
árva méltósága.
karácsonyfa ága,
karácsonyfa ága.
Legutóbbi módosítás: 2020.12.21. @ 20:28 :: Serfőző Attila
Nyomtatás Összefogott az ébrenlét és az álom, rám feszültek eltántoríthatatlanul, a Nap mögül kellene kiabálnom, de hangom a mély semmibe hull. Magához ölelt a lélegző világ, csörgedező szavak mélye fekete, a vad rengetegből néhány fát kivág, a tömör idő [… Tovább]
Nyomtatás Olyan feszes tempóban dolgozott Vera, hogy ideje sem volt magával foglalkozni, a munkán kívül másra is gondolni, de álmában ott kísértett az otthona, az otthagyott gyermekei. Egyre gyakrabban álmodott velük, s ilyenkor sírva ébredt és alig tudott a munkájára [… Tovább]
Nyomtatás Édesanyám is volt nékem … – kezdte a dalt a tanító néni. Irénke az első padban hangosan felzokogott. A tanító néni elharapta a dal folytatását és megsimogatta a leányka fejét. – No, no… mi a baj, drágám? – nem [… Tovább]
Nyomtatás Egyik reggel, ahogy a munkahelye felé igyekezett, új hirdetésre lett figyelmes – kutyakiállítást hirdettek hétvégére. „A lovas pályán Országos Munkakutya kiállítás és bemutató” – írta a plakát öles betűkkel. Jelentős esemény egy ilyen izgalmas kiállítás, bemutató. Lesz ott [… Tovább]
Nyomtatás Mindenség Ereje! Híved hozzád kiált, Végtelen hatalmad oldja fel sok hibánk, Te, aki teremtetted az embert itt lent, Hívd le segíteni konzulensként Istent. Tomboljon haragod, s hulljon gyógyír-fáklya, Erre a sínylődő, zavaros világra. Hasadjanak, ha kell, spirálködök ketté, De [… Tovább]
Nyomtatás Orrából átlátszanak a folyó könnyei; színes tébolyánál fegyelmezettebb-e ha szól? Nem tükröt tart. Nem jövőt ír. Nem mond. Ha mégis érezvén átkergeti önmagát fényesedő egyedüllét, barát, szerető gyógyító eszközein. Megvetni ezért butaság. Balsors helyett fenyőfán zoknifűzérei. Mert szenvedései [… Tovább]
Nyomtatás – Felmenőim mind gazdálkodó emberek voltak – kezdte Gyárfás a történetét. – Apám, Szombatfalvy Kázmér például gazdatiszt volt báró kunfalvi Kun Aladár birtokán. Ez úgy esett, hogy apámat kitaníttatták gazdálkodásból, azaz elvégezte a berlini Humboldt Egyetemet. Jól [… Tovább]
Nyomtatás Karácsony volt, nagy pelyhekben hullt a hó, és a város lassan elkezdett retkes mézeskalács illatot árasztani. Az emberek lelkesen ünnepeltek, látszatboldogságuk átsütött a házak betonfalán és visszaverődött az utcák hideg macskaköveiről. Grincs nem az igazi nevem volt, talán azért [… Tovább]
Nyomtatás Pasztell-selyemben ébred a város; könnyű hullámzás a hajnal melege. Sóhajos utcákon fénylő, vén kövek jajonganak ma lépteink nyomán, kőhidak alatt bujkáló szelídült vizek találkoznak, suttognak sejtelmesen, és álmos boltívek, csillagéjből nyúló kupolák, templomok, terek, sikátor csendjében élni indulnak a [… Tovább]
Nyomtatás Vigyázz Magadra és ez nemcsak pánik, vigyázz magadra, ha bármi is számít, vigyázz magadra, ha Szülédet szereted, vigyázzál magadra, ezt érte is teheted… Vigyázzál magadra és minden ismerősre, akkor tudsz legjobban, ha kitérsz most előle… Integess, mosolyogj, de vigyázz [… Tovább]
