Kováts Péter : Lázár Ervin emlékére

Nekem nagyon kedves meséim közé tartozott a négyszöglet? kerek erd?, a hétfej? tündér meg a többi és annyira igazi karakterek voltak benne és annyi szeretettel megírva…..

Hát most már hiába fut
Mikamakka és Ló Szerafin,
A Szomorúság végleg megült
A négyszöglet? kerek erd? ágain.

 

A történetnek így lett vége,
A mesél? tolla elakadt.
S a fekete feketébb lett t?le,
S a Szomorúság itt kopogtat

 

És Dömdödöm lehajtja fejét,
Bruckner Szigfríd ordít egy nagyot:
Ki meséli most tovább a MESÉT?
S ki simít ki ráncolt homlokot.

 

És ki csal majd mosolyt
A mogorvák arcára
S ki tesz óriáslakatot
Zordonbordon szájára?

 

Elment, hogy ?rizze híven
A Tündér hetedik fejét,
S ránk hagyta örökül
A sok aranyos mesét

Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 10:44 :: Kováts Péter
Szerző Kováts Péter 70 Írás
Kedves Barátaim.Soha nem vallottam magam költőnek, nem is volt rá kéztetésem, hogy "megtanuljam" a versirást. Nem is irok verset úgy, hogy " most én verset írok" erről vagy arról.A vers megszületik bennem s én csak lejegyzem ami kibukik a tollam alól. Nem nekem kell eldönteni, hogy ez irodalom-e vagy csak firkálmány eldönteni Nektek olvasóknak kell, meg az időnek ami vagy feledésbe taszítja vagy életben tartja öket.