Köztudomású, legalábbis minden hazánkfia számára világos, hogy a magyar szürkeállománynak és kreativitásnak nincs párja. Nincs még egy ilyen csavaros észjárású nép és az sem véletlen, hogy a kombinatorikát a matematika magyar ágának nevezik. A tudományos világ pedig még ma is magasan jegyzi a különös csodabogarakat, Wigner Jen?t, Szilárd Leót, Teller Edét és Neumann Jánost, akik múlhatatlan érdemeket szereztek a Manhattan-terv megvalósításában, mely a végül Japán gyors kapitulációjához és a II. Világháború lezárásához vezetett.
De vajon mi is az eredete a székely furfangnak, a borotvaéles magyar észjárásnak? Miért tanulja meg nálumk minden kisdiák, hogy többet ésszel mint er?vel? Dr. Tóth Vazul és Kárpáti Csenge ópusztaszeri magyarságkutató táltosok a Turul Tudomány cím? szaklap legújabb számában közzétett tanulmánya szerint népünk más nemzetek felett álló szellemi képességei az ?smagyar étrendben valamint nyelvünk sajátos szerkezetében keresend?k.
Ugyanis ha a vöröshagymát a pirospaprikával és a zsírszalonnával az aranymetszés szabályaira is tekintettel finom egyensúlyi harmóniában kombináljuk némi fokhagymával valamint makkon tartott mangalicából készült, borsikaf?vel, zsályával és tárkonnyal f?szerezett kolbásszal, az így nyert lassú t?zön elkészített pörköltalap az agykéreg neuronjainak minden másnál optimálisabb m?ködési feltételeket teremt. A mérések szerint a rendkívüli hatásfokú katalizátorként szolgáló pörköltalap mintegy 10%-kal megnöveli az idegsejtek szinaptikus kapcsolási sebességét, ami mondjuk a zsíros étrendt?l és a csíp?s paprikától viszolygó, ám emiatt jóval lassabban kapcsoló amerikai számára követhetetlenül sebes észjárásként nyilvánul meg. Kárpáti Csenge szerint egyes el?zetes vizsgálatok hasonló vagy még ennél is jelentékenyebb eredeményeket vetítenek el?re a pacal és a kocsonya tekintetében.
Mindezekhez járulnak Dr. Tóth Vazul vizsgálatai, aki az Alföldi Síklaboratórium és a bostoni székhely? MIT együttm?ködésében a számítástudomány eszköteire támaszkodva próbálja feltárni a nyelv és az agyszerkezet kölcsönhatásait. Dr. Tóth nagy port felvert tézisei szerint amiként az egyre bonyolultabb szotverek hatékony m?ködtetéséhez mind komplexebb hardver szükségeltetik, úgy az egyes nyelvek (szoftver) hibátlan használatához is eltér? bonyolutságú agyra (hardverre) van szükség. És mivel nyelvünk szerkezete lényegesen bonyolultabb más népekénél, amit az is bizonyít, hogy idegen anyanyelv?ek szinte képtelenek megtanulni magyarul, míg mi szinte szavak nélkül, pusztán mutogatással is meg tudjuk értetni magunkat külföldön, ezért ennek megfelel?en az következik, hogy a magyar agy szerekezete másokénál fejlettebb és bonyolultabb. Újabb bizonyíték, hogy a magyar ábécé több bet?t tartalmaz mint például az angol, ezáltal a bel?le alkotható szavak változatosabbak, így megjegyzük mintegy 25%-kal nagyobb memóriakapcitást igényel. Tóth Vazul szerint ezért agyunk az emberi evolúció egy újabb mérföldkövét testesíti meg.
Ha mindehhez még az idegsejtek a sajátos étrendb?l adódó nagyobb kapcsolási sebességét is hozzávesszük, mindenki számára világossá válik a korábbi rejtély, miért is vagyunk mi magyarok olyan okosak.
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 09:47 :: Magyar Csaba
