Én leszek házad,
menedéked,
erős várad,
ha lesz
mehetnéked
a világba.
Fáradj vándor s
nálam leülhetsz,
takaróm alatt
pihenhetsz.
Kezedet add
kezembe.
Leheld arcomat
melegre,
forrósíts fel,
hevíts úgy, mint a
kovács a vasat…
Jajj, de rég nem
láttalak!
Kopogj be bármikor,
ahogyan ma
váratlanul…
Ám ezer éve
vártalak!
Legutóbbi módosítás: 2023.05.17. @ 10:40 :: Serfőző Attila