Pődör György : Latolgató

 

Szelíd folyón feszülő jég,
így vagyok mindkét parton,
kíváncsi füzes, kéklő ég,
ahogy világom tartom.

Csobogássá olvadó híd,
ha itt a tavasz, a nyár,
hívó jeleket adó ív,
amin dalol a madár.

Ott lehet a tél nyugalma,
hol földig ér a fehér,
s a várakozás jutalma
a tavaszba belefér.

Majd ezernyi fű és virág
színes csodaként kinő,
előre forog a világ,
meg a röppenő idő.

Fent mindig kék a messzeség,
lent lábnyomok, csak körök,
s latolgatja sok nemzedék,
hány percből áll az örök?

Legutóbbi módosítás: 2023.12.05. @ 20:23 :: Bereczki Gizella - Libra
Szerző Pődör György 30 Írás
1948-ban születtem Vasszilvágyon. Mérnök-tanárként tanítottam főiskolán, középiskolában évtizedeken át. Verseket régóta írok. Első verseskötetem a nyolcvanas években jelent meg,melyet még hét követett. Közel ötven antológiában szerepeltem.