Álmomban láttalak az éjjel
ködfátyolban tántorgott a múlt,
ott voltál
és hogy te voltál, csak érzem,
arcodból árnyat font a múlt.
Kérdések sorjáztak a szélben,
néma,
el nem mondott imák,
pont nélküli mondatok a légben,
súlytalanul,
mind tovaszáll.
Álmomban láttalak az éjjel
test nélküli árny voltál csupán
továbblépve zuhantál a mélybe
szíven vágott,
hogy lesz ezután?
Házában bújik meg a csiga
vackában telel át a sün
farönkök sodródnak a vízben,
olvadásban,
az élet szétterül.
