Úgy fél négy felé Kiss Jen?né hivatalvezet? idegesen sandított az órájára. Bal fels? szemfoga igencsak viszketett. Ahogy véletlenül a szomszédos íróasztalnál dolgozó gyakornok hamvas és ránctalan nyakára esett a pillantása, alig bírt elfojtani egy mohó kis sikolyt.
– Majdcsak kibírom valahogy – mormolta. Kis szünetet tartva átszaladt a parti büfébe és lélekcsillapítónak bedobott egy Bloody Maryt. Nagyon utálta a lángosos fel?l áradó fokhagymaszagot, de tehetetlen volt ellene.
– Lesz ez még jobb is – gy?zködte magát elbizonytalanodva.
Kicsit szédelgett az alkoholtól, de méginkább az elvonási tünetekt?l, hiszen szervezete majd egy hete nem jutott friss vérhez. Régóta próbált megszabadulni káros szenvedélyét?l, ám rendszerint csak napokig bírta. A múltkor kínjában már rögtön nyitás után ott kotorászott a szupermarket h?t?pultjában, hogy legalább valami félig fagyott marhahúsdarabhoz jusson. Az embervért azonban semmi nem pótolhatta. Micsoda szenvedélyek szabadultak el benne az els? korty után! Ó azok a vad éjszakai tivornyák, azok a denevérb?rben elkövetett kicsapongások! Kiss Jen?né szája már a gondolattól is felhúzódott az ínyére, el?villantva viszket? szemfogát.
Élete meghatározó élménye a Véradónál delíriumban eltöltött 8 esztend? volt. Újra és újra, szinte naponta lejátszotta maga el?tt azt a szerencsétlen, sorsfordító jelenetet. Csak épp kortyintani akart egyet a frissen levett nullás vérb?l. Hogyan is nem vette észre a laborban megpihen? igazgatót? Majd jött az AIDS veszély, az örökös rettegés. Hányszor és hányszor megfogadta, elég volt. Aztán ahogy a tó fölött felszikráztak a csillagok és éjfélt ütött az óra, ismét érezte azt a különös lódulást, a könny? szárnyak lebbenését. De a holdtölte volt az igazi, mikor vérfarkas képében rótta a parti fövenyt.
Kiss Jen?né ekkor ismét a hivatalban találta magát, a gyakornokra nézett és még zárás el?tt kivetett egy új adónemet.
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 09:47 :: Magyar Csaba
