–
Gyere, Kedves,
merjünk álmodni!
Szeretlek, szeress!
Megyek már!
Várlak még…
Itt vagyok!
Érzem kezed simaságát,
a szikrák puhaságát,
selymes holdfény bujaságát.
Ott, ott, ott!
Csókollak…
Itt, itt, itt !
Vágyom rád
én nagyon.
Gyere, már!
Itt vagyok.
Minden gyűrött lepedőben,
minden puha kis ráncában,
minden kihullott könnycseppben,
a tiéd leszek így egészen.
Igen,
mindenhol.
Minden múló pillanatban,
minden apró mozdulatban,
ölellek gondolatban.
Minden hűsítő forrásban,
minden szellő rezdülésben,
madarak szép röptében.
A Nap perzselő tüzében,
lezuhanó vízesésben,
összeforró ölelésben.
Legutóbbi módosítás: 2008.10.07. @ 21:57 :: Tarány Sándor