Történetesen sokszor
ugyanolyan, és ugyanannyi
aki ugyanúgy ül
a fáradt fotelben.
Van aki csak
napról-napra van.
Tökéletesen megértek mindenkit,
aki várva-vár.
Aki csak azért már,
mert megöregedett,
beteg és olyan
rossz a lába, hogy hiába
próbálna, azt is, és aki azért,
mert messze ment t?le mindenki,
(vagy csak egy),
az a várakozó is beteg.
Ritkább az a szerencsés
lélek, akire földi angyalok
örök félelemmel ügyelnek.
Az az öreg is csak gyermek,
akinek a kezét kell fogni.
Néhány zokni, olcsó
otthonka ami kell, és
egyszer majd már az sem.
Egy szem élet!
Egy szemtelen dolog,
hogy vége, de még ami
el?tte haszontalan
évek híg napjaiba
oldódik, az történetesen
csak ugyanolyan
és ugyanannyi…
Legutóbbi módosítás: 2008.10.18. @ 16:33 :: Kerekesné Varga Veronika
