Z. Farkas Erzsébet : A FÉNY ÉJSZAKÁJA

2008.12.06. Z. Farkas Erzsébet Vers 9
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
“Karácsony van! – szívünk átkarol… Halkan halljuk a béke himnuszát.”

 

Hófüggönyt lebbent ránk az égbolt,

az ablakon olvad a jégvirág.

Karácsony van! – szívünk átkarol…

Halkan halljuk a béke himnuszát.

 

Szeretet lép lelkünk kertjébe,

megcsillan a sok fenyőfaág.

Miként Betlehem csillagfénye,

édes csodaként pihen a világ.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2008.12.06. @ 16:53 :: Z. Farkas Erzsébet
Szerző Z. Farkas Erzsébet 63 Írás
Z. Farkas Erzsébet Kazincbarcikán élek. Hiszek Istenben - a hit - szeretet - szépség és remény érzéseiben. Ha nem hinnék, magam tenném lehetetlenné. Minden egyéb, ami létemmel összefügg Istentől való. Boldogságom, két gyermekem, szeretteim, embertársaim. A betűk minden élethelyzetben hű pajtásaim. Követnek mindenhová, hogy állandóan keressem a helyes ösvényt. MEGCSILLANÓ ÉLETÚT Célirányos útjaimon társamul szegődött hozzám a Nyár hittem benne, hogy itt marad de nyújtózásában megcsillant az ökörnyálú Ősz hajszál.