Pinter a II. világháborút követ? drámaíró nemzedék egyik nemzetközileg is legismertebb képvisel?je. Az irodalmi Nobel-díjat 2005-ben ítélték oda neki. Legismertebb m?vei: A születésnap (The Birthday Party, 1958) és A gondnok (The Caretaker, 1965). Drámáit az elmúlt évtizedekben folyamatosan játszották Magyarországon is. Halálát gégerák okozta.
A modern abszurd komédia angliai úttör?jeként is számon tartott író – aki pályafutása alatt költészettel, színházi rendezéssel és színészettel is foglalkozott – 1930. október 10-én született London nyomorúságos keleti szegélyében, a jelent?s részben kelet-európai bevándorlók által benépesített East Enden. 1948-tól a Royal Academic os Dramatic Art, majd a Central School of Speech and Drama diákjaként színészetet tanul, de az iskolákat hamar otthagyta, s David Baron néven különböz? társulatokhoz állt hivatásos színésznek.
Munkája közben bejárta szinte egész Angliát és Írországot, s az így szerzett tapasztalatait, benyomásait kés?bb m?veiben is felhasználta. Filmforgatókönyv-íróként többször dolgozott együtt Joseph Losey rendez?vel (A szolga, a Baleset és A közvetít? cím? filmekben), Elia Kazannal Az utolsó cézár, valamint Karel Reisszel A francia hadnagy szeret?je cím? alkotásokban. Kétszer is jelölték Oscar-díjra a legjobb forgatókönyv kategóriában: 1981-ben A francia hadnagy szeret?jéért, 1983-ban pedig a saját darabjából készült Árulásért. Három ízben nyerte el a New York-i filmkritikusok díját, egyszer pedig a brit filmakadémiáét. A film világában azonban nemcsak mint forgatókönyvírót tartják számon, rendez?ként és színészként is egyaránt elismerik. Legnevezetesebb alakítását a Tekn?snapló cím? filmben nyújtotta Glenda Jackson oldalán.
Kisebb-nagyobb kitér?kkel tarkított drámaírói pályájának fontos állomásai voltak a Hazatérés, a Csönd, a Régi id?k, a Senki földje és az Árulás, amelyeknek mindegyike a sajátos, csak Pinterre jellemz? új drámai stílusban fogant. A neves alkotóm?vész Nagy-Britanniában közéleti szerepl?ként – emberi jogi aktivistaként – is ismert személyiség volt. Szemléletével összefügg pacifista meggy?z?dése is: tiltakozott többek között az 1999-es szerbiai NATO bombázás, az Egyesült Államok afganisztáni és iraki hadm?velete ellen. 2005 tavaszán Wilfred Owen-díjjal tüntették ki a War (Háború) cím? 2003-as verseskötetéért, amely az iraki háború ellen szóló verseit tartalmazza.
Forrás: www.terasz.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:33 :: H.Pulai Éva
