Hétf?n, január 12-én született 133 éve Jack London, többek között A vadon szava, A beszél? kutya, az Az énekl? kutya, a Fehér Agyar és a Martin Eden szerz?je. Az évforduló alkalmából arra voltunk kíváncsiak, igaz-e, hogy “a mai gyerekek nem olvasnak eleget”, és nem ismerik a klasszikus ifjúsági regényeket, vagy legalábbis azokat, amelyek szüleik, nagyszüleik idejében voltak népszer?ek. S bár erre az összetett kérdésre természetesen nem kaphatunk egyértelm? választ, megkerestük az olvasáskutatással és -módszertannal foglalkozó szakembereket, néhány diákot és tanáraikat, akik közvetlen tapasztalataikkal igazoltak bennünket abban az optimista feltevésünkben, hogy – ha nem is mindenki, és nem is eleget – de igenis olvasnak a diákok. Kérdés persze, hogy mit olvasnak, és az is, vajon baj-e, ha nem a szül?k-nagyszül?k által etalonként emlegetett olvasmányokat bújják.
2005-ben az emlékezetes Nagy Könyv programsorozat bizonyította, hogy életünk legmeghatározóbb olvasmányélményeit gyakran gyerekként, fiatal kamaszként szerezzük; akkor egy ország döntött úgy, hogy A Nagy Könyv, vagyis “az ország kedvenc könyve” az Egri csillagok legyen. Rosszmájú megjegyzések szerint ez azért van, mert az általános iskola óta a többség nem olvasott mást. Szerintünk inkább azért ragaszkodunk feln?ttként is e regényekhez, mert visszarepítenek a gyerekkor világába. E cikk ötletének megszületésekor magunk is tapasztaltuk, milyen mély érzelmek törnek fel a szerkeszt?ség tagjaiból a kedvenc ifjúsági regények kiválasztásakor. Egyik kollégánk például, akinek nem árulhatjuk el a nevét, töredelmesen bevallotta, hogy ? máig nem olvasta el elejét?l a végéig a Légy jó mindhaláligot, mindig csak az utolsó két oldalt, újra és újra, a katartikus élmény reményében, a sírás felszabadító erejében bízva. Ha már itt tartunk, nézzünk néhány szerkeszt?ségi kedvencet: szinte egyszerre kiáltottunk fel Edmondo de Amicis Szív cím? regénye hallatán, Erich Kästner történetei (akinek egyik legismertebb regényét Jánossy Lajos még Gyurka (sic!) és a detektívek címmel olvasta), a végtelen mennyiség? indián-könyvek, és a Rejt?-m?vek szinte mindenki listáján szerepeltek. Na és persze a Pál utcai fiúk, Fekete István, a pöttyösök és csíkosok, a Brontë-regények, a Fecskék és Fruskák, fiatalabb generációk körében az Anne Shirley- és az Édesvölgyi suli-sorozat, és folytathatnánk a végtelenségig.
S hogy helyet kapjanak-e a régi klasszikusok a mai oktatásban? “Ragaszkodni, de nem er?ltetni, ez rendkívül nehéz feladat. Bizonyos iskolák, bizonyos tanárok, bizonyos pedagógiai és irodalomtanítási módszerek, bizonyos helyzetek esélyt adhatnak akár még klasszikusoknak is. A kiskamaszoknak ajánlanám a gyerekirodalom legjobbjait Lázár Ervint?l a Micimackón keresztül a Harry Potterig, Vernét?l Lemig és Rejt?ig, de ajánlanám Darvasit, Szabó Magdát, Endét is. Nagyon különböz?ket a nagyon különböz? társadalmi helyzet? 13-14 éveseknek. (Unokáim ekkor a Jane Eyre-t falták.) Az ember, a gyerek és a fiatal is, jó esetben valamihez olvas, kevésbé jó esetben valami ellen vagy valami helyett. Itt is érvényes az „akinek van, annak adatik” evangéliumi elv. Az irodalomolvasás sokkal jobban növelné a manapság minálunk mindenhonnan nagyon hiányzó empátiát, mint a mozgókép; csakhogy az empátianövel? olvasmányok befogadásának egyik legfontosabb feltétele éppen az empátia. Ebb?l a b?vös körb?l kitörni úgyszólván csak varázslat segítségével lehetséges. Harry Potternek váratlanul sikerült….”
“Az ifjúsági regények között nagyon jó az angol Jacqueline Wilson, az osztrák Christine Nöstlinger, az amerikai Lois Lowry vagy a német Cornelia Funke. Ezzel a négy szerz?vel egyébként nagyjából a különböz? stílusokat is lefedtem: J. Wilson trendi és lelkiz?s kamasz szerz?, igazi csajos könyvekkel, Nöstlinger talán kevésbé vagány és modern, de nagyon ért a gyerekek nyelvén, a fiúkén is, Lowry komolyabb és bátrabb témákhoz nyúl, Funke pedig nagyon jó fantasy-szerz?.” Nincs ok a panaszra, aki akar jó könyveket találni, az talál. “Az, hogy a mai gyerekek nem olvasnak, nem igaz. Inkább azt mondhatjuk, hogy másfajta irodalomra van szükségük, mint az 50-100 évvel ezel?tti gyerekeknek, az Egri csillagokat és a Légy jó mindhaláligot valóban nem csípik, de egy olyan könyvet, amelynek feszes-pörg?s cselekménye van, vagy egy olyat, ami abszolút az ? életükr?l szól, azt szeretik.”
Készítettünk egy nem reprezentatív gyors felmérést is a f?városi Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium és a Közgazdasági Politechnikum mintegy ötven (14-18 éves) diákja között. Arra kerestük a választ, mit olvastak utoljára a kötelez? olvasmányokon kívül, mi alapján választanak könyvet, és melyek voltak a kedvenc regényeik az általános iskolában. Mondanunk sem kell, a kedvencek között magasan gy?zött a Harry Potter-sorozat, de a második helyen szinte holtverseny alakult ki A Pál utcai fiúk és a Rejt?-könyvek között, mögöttük biztos befutó még Böszörményi Gyula Gerg?-sorozata, A gy?r?k ura, az Asimov-regények és az Egri csillagok. A diákok válaszai tehát alátámasztják a megkérdezett szakemberek véleményét, a felidézett címek nagyjából ugyanazok. S ha már ezen a héten volt Jack London születésnapja, rákérdeztünk arra is, mit tudnak róla. A válaszadók körülbelül 10 százaléka tudott felsorolni Jack London-regényeket, s?t még a kedvenc regények között is akadt elvétve egy-két A vadon szava vagy Fehér agyar, a többség azonban nem nagyon tudta megmondani, ki volt (egy válasz a sok közül: “Az égvilágon semmit sem tudok róla, azt hinném, ingmárka…”). Ám aggodalomra semmi ok: az utolsó olvasmányélményt firtató kérdésre olyan könyveket soroltak fel a diákok, mint például A GULAG-szigetcsoport, A firenzei varázslón?, a Mester és Margarita, Az alkonyat, az 1984, Horowitz és Vonnegut vagy Mér? László könyvei, az Utas és holdvilág, Pí élete, vagy A pestis.
A Fels?oktatási Információs Szolgálat (FISZ) 2007-es Országos Középiskolai Kutatása (512 középiskola, 2863 diák részvételével) volt a legutolsó reprezentatív felmérés ebben a témában. A felmérés eredménye szerint országosan még mindig a klasszikus szerz?k a legkedveltebbek a középiskolások között. A korábbi évekhez hasonlóan a diákok els? három legkedvesebb irodalmi személye ugyanaz volt, csak a sorrend változott, 2007-ben Ady Endre, József Attila és Pet?fi Sándor voltak a legnépszer?bbek. A legnépszer?bb húszba bekerült még Jókai Mór, Radnóti Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Mikszáth Kálmán, Szabó Magda, Kosztolányi Dezs?, Márai Sándor és Tóth Árpád. A külföldi kedvencek között inkább találni már kortárs szerz?ket, mert habár Shakespeare is el?kel? helyen áll a listán, mellette népszer? J. K. Rowling is. A Gy?r?k ura-trilógia szerz?je azonban 2007-ben már nem fért bele a húsz legjobb hazai és külföldi író, költ? listájába. Helyét a brazil származású Paulo Coelho vette át, mellette Agatha Christie, Edgar Allan Poe és Dan Brown, a nagysiker? Da Vinci-kód szerz?je szerepel a listán.
.
Részlet: Marczisovszky Anna – Szekeres Dóra írásából
A teljes írás megtalálható: http://www.litera.hu/hirek/kell-e-a-klasszikus-es-kinek
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:34 :: H.Pulai Éva
