Megmondom őszintén, kicsit tartottam a dologtól. Még soha életemben nem voltam ilyen helyzetben. Az emberben talán már gyermekkorától kezdve ott vannak ezek a vágyak, ezek a kíváncsiságok, hogy vajon milyen lehet egy ilyen helyzetben? Biztosan jó. Biztosan nagyon jó. A férfiak közül talán ezért veszik igénybe olyan sokan ezt a szolgáltatást. Elmentem én is, egyszer – nem kertelek -, megmondom őszintén. Ki akartam próbálni, talán hihetetlen, hogy csupán ez vezérelt, de így volt. Magam sem hittem mennyire így van, elsősorban a kíváncsiság vitte a történéseket. Nos, ami igaz, azt nem is tagadom: bele akartam kóstolni. Tudni akartam milyen lehet, ha nem a feleségével teszi ezt az ember.
Így egyedül vágtam neki a kalandnak. Többen is álltak az utca sarkán, pontosan ott, ahol a városi mozi is üzemel. Kissé idegesen tettem meg az első lépéseket. Nagy barna szemek és egyébként is teljesen vonzó jelenséggel találtam szemben magamat. Egy ideig várnom kellett ez igaz, mert nem én voltam az egyetlen – hogy úgy mondjam – kuncsaft. Egy előttem sorra került férfi igényei elégültek ki éppen. Nem volt a dolog látható számomra, csak a halk neszek mutatták: megtörtént! Ő már kész. Láttam örömtől csillogó szemét, ahogy elhagyta a „tetthelyet”. Elvileg most én következek -, villant be a vágyakozástól teli érzés. Valóban én következtem. Tudtam, előre kell fizetni, a dolog megtörténtét megelőzően és csak ezt követően tapasztalhatom meg a csodálatos érzést. Milyen furcsa – gondoltam – ez is árucikk, mégsem úgy juthatok hozzá, mint mondjuk a boltban bármely általam megkívánt dologhoz, amikor fizetésre akkor kerül sor, miután már a kosaramban elhelyeztem a vásárlás visszafordíthatatlan szándékával. Az is bevillant mi van akkor, ha mégsem kapom meg amit szeretnék? Vajon visszaadja a hölgy ilyenkor a pénzemet?
Ilyen dilemmák közt léptem oda hozzá. Mosolyogva nyúlt felém a keze. Összeértek az ujjaink – az enyémek talán kissé remegve – és átadtam a pénzt.
– Ez nem elég! – mondta mosollyal a szája szögletében. Megmerevedtem! Eszembe jutott, hogy a farzsebemben is akad még némi készpénz, amit valahol visszajáróként kaphattam.
Sikerült összekaparnom a hiányzót.
– Így már rendben – mondta, közben valami fehéret vett el?. Azt hiszem, valami hajlékony gumiból, vagy m?anyagból el?állított eszköz lehetett.
– Ezt biztonsági okokból kell használni – mondta továbbra is mosolyogva. – Egészen fiatal lány – gondoltam. – Ó, ez csodálatos lesz.
Az élvezet nem maradt el, valóban jó volt kipróbálni. Legalább egyszer az életben, hiszen az ember nem teheti meg nap, mint nap. Bizony nem keveset fizettem ki érte.
Ilyen gondolatok között álltam, a buszra várva, mely majd hazavisz otthonomba. Legközelebb elviszem feleségemet is, talán a jöv? héten, mert ha jól tudom, akár csak én, ? is délel?ttös lesz. Miért ne élvezhetné ? is a térhatású mozit.
Legutóbbi módosítás: 2009.02.04. @ 19:28 :: Berta Gyula
