K i k e r i c s e k
Törékeny, mérgez? virág,színével telt a rét, elérkezett az ?sz,
a tehéncsorda védtelen,
lassú, de biztos mérge gy?z,
kék színbe rejtve, s ártatlan lilába.
Szemed, szerelmem akár a rét virága,
violaszín, és úgy igéz, mint ez az alkony, ez az ?szid?,
szemed életem ?szvirága, észrevétlenül, lassan mérgez?.
Gyermekhad szaladgál, játszik, terül a víg zsivaj,
harmonikaszó pördül a széllel, messzire ér a dal,
virágot törnek-lányt, vagy asszonyt-a bajt hozó gonoszt,
pilláid megremegnek, varázsát látod derékbatörni most
a kis virágnak, f? közt remeg, szélt?l is szenved szegény,
csendesen dudorászik a pásztorlegény,
csordája hazafelé baktat, el-elb?dül méltóságteljesen,
elhagyják e bajteremt? rétet, talán örökre, végérvényesen.
Les Colchiques
Le preacute est veaucuteneaucuteneux mais joli en automne
Les vaches y paissant
Lentement s’ empoisonnent
Le colchique couleur de cerne et de lilas
Y fleurit tes yeux sont comme cette fleur-la
Violatres comme leur cerne et comme cet automne
Ez ma vie pour tes yeux lentement s’empoisonne.
Les enfants de l’eaucutecole viennent avec fracas
Vecirctus de hoquetons et jounant de l’harmonica
Ils cueillent les colchiques qui sont comme des megraveres
Filles de leurs filles et sont couleur de-tes paupiegraveeres
Qui battent comme les fleurs battent au vent doucement
Le gardien du troupeau chante tout doucement
Tandis que lentes et meauglant les vaches abandonnent
Pour toujours ce grand preacute mal fleuri par l’automne.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 12:52 :: Koosán Ildikó
