VÁLASZTÁS
soha ne a verset szídjad, az életed volt olyan,
amilyet a lírai alkat megérdemel.
tele várakozással, amit bizalomnak hívnak,
tele butasággal, mert egy id? után így nevezik.
ne a verset szídd, de a vágyat, ami nem hisz
önnön kiölésében, és napi katarzist követel.
nem lehet élni veled – hisz magad sem tudsz,
aki kiömlik, annak gát az els? ember is,
mint istennek az ádám, mikor még hasonlatos.
évátlan id?k ezek, és új id?knek kezdete,
amikor ösztönválasztásaidhoz már meg kéne
válogatnod ösztöneidet is; nem csak örülni,
ha egyet-egyet föllelsz még, micsoda er?,
gyere ki, te állat bel?lem, hagyd üresen
a barlangot; akik zavarnak – családod.
miért érdekel a lehetetlen?
Legutóbbi módosítás: 2009.02.06. @ 21:10 :: Petz György
