A szervez?t, Mezey Katalint a találkozóról, a Széphalom Könyvm?hely kiadó tevékenységér?l, Zbigniew Herbertr?l és saját m?veir?l kérdeztük.
Ön 1989 óta a Széphalom Könyvm?hely alapító-vezet?je. A kiadó a kortárs irodalom felkarolását is céljául t?zte ki: tudja-e, akarja-e a kiadó, s ha igen, miképp, segíteni a tehetséges sárvári diákírókat, költ?ket?
Mezey Katalin: Természetesen a Széphalom Könyvm?hely, amelyet az Írók Alapítványa m?ködtet, az új, értékes m?vek kiadásával szívesen segít minden fiatal tehetséget, így az országos középiskolás irodalmi pályázatokon felt?nt fiatalokat is.
Mára azonban nagyon korlátozottak lettek a min?ségi könyvkiadás lehet?ségei: kevés a támogatás, az ismeretlen, új neveket, új m?veket pedig szponzorálás segítségével lehet csak megjelentetni, mert az alacsony példányszámok miatt piaci alapon nem térülnek meg a befektetett költségek. Reklám tekintetében pedig a jelent?s t?kével rendelkez? „könyvipari cégekkel” szemben végképp nem vagyunk versenyképesek. Ráadásul a könyvtárak és az olvasók pénztárcái is egyre laposabbak az ismert finanszírozási és megélhetési gondok miatt.
2009. április 15-t?l 18-ig szervezik meg ismét, immár 32. alkalommal, a magyar nyelv? Kárpát-medencei diákírók, diákkölt?k irodalmi pályázatának táborát Sárváron. Ön mióta vesz részt a diákírótábor szervezésében, s hogyan vált fontossá az Ön életében ez a kezdeményezés?
Mezey Katalin: 1989-ben gazdátlanná lett ez a rendezvény. Sárvár városa, a sárvári Tinódi Gimnázium és az akkor általam vezetett Írók Szakszervezete úgy döntött, hogy nem hagyja veszni ezt a fontos és sikeres, akkor már csaknem két évtizedes múlttal rendelkez? pályázatot. Azóta ennek a három intézménynek – az utóbbi két évben az Írók Alapítványa is bekapcsolódott ebbe a körbe – a feladata a szervezés, az anyagi források el?teremtése, egyszóval minden.
El?ször 1979-ben delegált engem az országos középiskolás irodalmi pályázat zs?rijébe a Magyar Írószövetség és ott ragadtam. 1981-ben létrehoztuk a pályázaton felt?nt fiatalokkal egész évben kapcsolatot tartó Sárvári Irodalmi Kört is, itt, Budapesten, ez csaknem tizenöt éven át m?ködött, számos új tehetség látogatta, akik mára már a harmincas-negyvenes korosztály fontos alkotói.
A pályázatot vers-, próza és tanulmány kategóriában hirdetik meg, 14 -18 év közötti középiskolás diák magyar nyelven írt írásait várják február 20-ig – közülük az ötven legjobb vesz részt a táborban. Mi történik a sárvári írótáborban, hogyan segítik a fiatalokat a tábori munka során?
Mezey Katalin: Az átlagosan 500-700 pályázótól beérkez? munkákat 6-8 tagú el?zs?ri olvassa el. ?k választják ki a legjobbnak ítélt ötven meghívottat. Sárváron aztán két és fél nap áll rendelkezésünkre, hogy három szekcióban, a zs?ri tagjai és a társak körében megbeszéljük az egyes írások erényeit, hibáit. Ezeket, a m?helymunkával töltött napokat követi a díjkiosztó ünnepség, ahol a szerz?k a sárvári közönség el?tt is felolvasnak írásaikból.
Kik vesznek részt a diákkölt?k munkáinak zs?rizésében?
Mezey Katalin: Minden évben jeles költ?k, írók, irodalomtörténészek alkotják az el?zs?rit és a zs?rit. Nagy öröm, hogy nem egy volt sárvári díjazott is immár hagyományosan vállalja ezt a nem könny? munkát. Itt els?sorban az el?zs?rizésre, a sok száz pályázat elolvasására gondolok. De a tábori m?helymunka során is nagyfokú empátiára, jó és gyors ítél?képességre, a fiatalok érzékenységének a tiszteletben tartására van szükség. Kemény István, Vörös István, Csender Levente – de több alkalommal Kun Árpád és Tóth Krisztina is, mindannyian egykori sárvári díjazottak – sok éve részt vesznek a zs?ri munkájában. De visszatér? zs?ritag Földes Györgyi, fiatal irodalomtörténész, Majoros Sándor prózaíró, Nagy Gábor költ?, prózaíró is, és még számos más, kit?n? irodalmár. Hogy ki ne felejtsem Papp Máriót, aki nálam is régebben, 1971-ben szerepelt el?ször a zs?riben és azóta is tagja, nemegyszer elnöke a grémiumnak.
Kemény Istvánról tudható, hiszen számos interjújában megemlíti, hogy mennyire fontos volt számára a sárvári költ?találkozó. Kik azok, akik ma is sikeresek a pályán, s Ön már sárvári diákíró korukban találkozott velük?
Mezey Katalin: Sokan vannak és felsoroláskor az ember mindig kihagy valakit, aki fontos, és akinek ez biztos rosszul esik. Tehát elnézést kérek el?re is, a teljesség igénye nélkül listázok: a fentebb már említett Tóth Krisztinán, Csender Leventén, Kemény Istvánon, Kun Árpádon, Vörös Istvánon túl például – az ábécé sorrendet és nem az évjáratokat követve -: Bajtay András, Galla Ágnes, Gere Zsolt, Gerevich András, Korpa Tamás, Krusovszky Dénes, Mestyán Ádám, Nemes Z. Márió, Peer Krisztián, Rigó József, Simon Márton, Szabó Marci, Teski Tibor, Tóth Olivér, Turay Tamás, Urfi Péter, Varró Dániel. Akik valaha is a pályázat díjazottjai voltak, csaknem mindannyian irodalmárok lettek.
Ön számos kötettel rendelkez? költ?, ugyanakkor Ön volt a sárvári diákíró-találkozót meghirdet? Írók Szakszervezetének kezdeményez?je, 1987-t?l 1992-ig titkára, majd f?titkára. Az Írószövetség elnökségi tagja, 1990-t?l 1993-ig a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája ügyviv?je, 2004 óta a Magyar M?vészeti Akadémia tagja. Az Írók Alapítványa kuratóriumának elnöke. Mennyire tartja az irodalmi pálya szerves részének a szervezési, irodalompolitikai feladatok ellátást?
Mezey Katalin: Szerves része, noha nem okvetlen szükséges beleártani magát az embernek ilyesmikbe ahhoz, hogy igényes alkotómunkát végezzen. S?t, sok id?t elrabolnak ezek a feladatok az írástól. Mégsem kerülhettem ki, hogy részt vállaljak bennük, mert voltak elképzeléseim az „egészséges szellemi élet” feltételeir?l, és azt hittem, hogy a demokrácia beköszöntével, a rendszerváltozást követ?en sikerülhet megteremteni azokat.
A Széphalom Könyvm?hely szervezésében február 18-án este hattól tartanak egy beszélgetést, emlékezést a Magyar Írószövetségben (Bp. VI., Bajza u.18.) „…EGYENESEN SZEMBENÉZNI A SORSSAL…” címmel, melyen a Magyar írók Zbigniew Herbertr?l cím? kötetet Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész és Ön mutatják be, vendégként Tadeusz Szyma újságíró, filmrendez?, Zbigniew Herbert barátja lesz jelen. Kik szerepelnek a Herbertre emlékez?k sorában a kötetben, s miért érezte feladatának a kiadó egy Zbigniew Herbertr?l szóló kötet összeállítását?
Mezey Katalin: Bakos István, Baránszky Joób László, Csoóri Sándor, Gimes Romána, Gömöri György, Göncz Árpád, Kalász Márton, Kányádi Sándor, Marsall László, Nagy Gáspár, Nagy László, Pályi András, Simonyi Zoltán (a kötet egyik szerkeszt?je is egyben), T?zsér Árpád írásai sorakoznak az antológiában, továbbá Kiss Gy. Csaba és Puskás Károly interjúi, amelyek az él? szó erejével ragadják meg az embert ma is, semmit sem vesztettek mondandójuk fontosságából, ahogy Herbert egész életm?ve sem. Jelent?ségében egyre növekedve magasodik ki korunk irodalmából.
Már a címben található idézet is kell? magyarázat arra, miért fontos mindannyiunknak Herbert életm?ve. Rendkívüli felkészültséggel, igazságérzettel, keser? iróniával bíró, férfias, bátor és nyughatatlan szellem volt, aki a történelem elszenved?inek szemével nézte és látta világunkat, és arra figyelmeztet, hogy vállalnunk kell a veszteségeinket, vállalnunk kell, ha vesztesek vagyunk, abban a korban, amelyben az emberiség lehet?ségei már-már követhetetlen mértékben megnövekedtek, de nem csak a jó, hanem – mint láthattuk és látjuk – az ártó, a gonosz, a kegyetlen lehet?ségek is.
Milyen kortárs m?vekre számíthatunk a Széphalom Könyvm?hely kiadó gondozásában a Könyvfesztiválra illetve az idei Könyvhétre?
Mezey Katalin: Reményünk szerint Darányi Sándor, Kiss Benedek, Szenti Ern? új verseivel, Jókai Anna új életm?sorozatának következ? darabjával (4447, Tartozik és követel), Miklóssy Endre és Pomogáts Béla új esszékötetével sikerül jelentkeznünk a következ? félévben. Nemrég adtuk ki Vladimir Rott: A sors ellenében cím? memoárjának els? kötetét (Szenvedésb?l vigasz). Remélhet?, hogy Könyvhétre meg tudjuk jelentetni a második, terjedelmes kötetet is, amelyek valamiképp számomra a dokumentumm?faj 20. századi Háború és békéjét jelentik. Grzegorz Lubczyk lengyel történésznek a 2. világháború alatt Magyarországon tevékenykedett, mártírsorsú Henryk Slawikról szóló monográfiája is kiadásra vár. Folytatni szeretnénk MAGYAR PÉLDATÁR sorozatunkat, amelynek szerz?je, Nyerges Magda nemrég adta közre A magyar felfedez?k és világjárók cím?, szép sikert elért kötetét a 10-14 éves korosztály számára.
Ön több m?fajban is alkot: elbeszélések, mesék és versek, valamint színm?vek szerz?je is. Min dolgozik jelenleg, s mikor jelenik meg új kötete?
Mezey Katalin: Nehezen fejezek be egy-egy munkát, még nehezebben adom ki a kezemb?l. Új verseskönyvem áll talán legközelebb a megvalósuláshoz, de még nincsen kész. Szintén dolgozom A kidöntött kerítés cím? elbeszéléskötet kib?vített változatán. Karácsonyra talán sikerül kiadni valamelyiket – bár már tavaly is ezt reméltem.
——–
Mezey Katalin költ?, m?fordító. 1964-66 között általános iskolai tanár, 1966-68 között a Tatai Faipari Ktsz, 1968-69 között az OKISZ népm?velési el?adója, 1970-t?l újságíró, a rend?rileg elkobzott Kísérlet cím? irodalmi folyóirat szerkeszt?je, 1970-77 között a Népm?velés, 1977-81 között a Szovjet Irodalom, 1983-88 között a BSZV Híradó munkatársa. 1989-t?l a Széphalom Könyvm?hely alapító vezet?je. 1963 óta publikál. Az Írók Szakszervezetének kezdeményez?je, 1987-t?l 92-ig titkára, 1992-t?l f?titkára. Az Írószövetség elnökségi tagja, 1990-93 között a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája ügyviv?je, 2004-t?l a Magyar M?vészeti Akadémia tagja. Füst Milán-jutalomban (1985), az év legjobb gyerekkönyvének járó IBBY-díjban (1990), Greve-díjban (1992), József Attila-díjban (1993), Arany János-jutalomban (1996), Forgács Pál-díjban (2000), Az Év Könyve-díjban (2001), Artisjus-életm?díjban (2003) és Príma-díjban (2007) részesült.
F?bb m?vei: Amíg a buszra várunk (versek, 1970), Anyagtanulmány (versek, 1977), Zöld vadon (elbeszélések, 1979), Csutkajutka meséi (mesék, 1983), Él?film (regény, 1984), Újra meg újra (versek, 1985), Lyukak az osztálykönyvben (ifjúsági regény, 1986), Kivala Palkó Nemlehet-országban (meseregény, 1987), Levelek haza (regény, 1989), Szárazföldi tél (válogatott versek (1991), A két egyforma királyfi (színm?vek, 1994), Again and Again (válogatott versek angolul és magyarul, 1995), Párbeszéd (versek, 2002), A kidöntött kerítés (ifjúsági történetek, 2003).
Forrás: litera.hu – Györe Gabriella
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:35 :: H.Pulai Éva
