Valami megmoccant odakint,
látnod kell, hisz neked int.
Az nem lehet, hogy szívedet,
jégvirágos télre szegezed.
Figyelj! Valami motoz a fák alatt
és lágy puhasággal simogat.
Ha vastag bánat függönyét
kicsit meglebbenti csak a szél,
láthatod, kertedben készül a csoda.
A tavalyi r?t avar paplana,
csak annyira, mint kósza gondolat,
látni enged fehér foltokat.
Remegve, fagy karjában állnak.
Váll, nekivetve vállnak.
Daccal, piciny selyemszoknyácskában
hittel a maguk igazában,
csengety?z hóvirág-sereg.
Ett?l idebenn, valami megremeg és él,
már bontogatja szirmát a remény.
Legutóbbi módosítás: 2009.02.26. @ 18:57 :: Matos Maja
