A nagy mesemondóra emlékez? rendezvényt a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete és a Feketics M?vel?dési Egyesület a szerbiai Magyar M?vel?dési Intézet és Képz?m?vészeti Lektorátussal együttm?ködésben szervezi. A dönt? április 25-én lesz a bácsfeketehegyi (Feketic) kultúrotthonban. A versenyre amat?r mesemondók jelentkezését várják 7 évest?l a szépkorúakig.
A jelentkez?k három mesével nevezhetnek április 4-ig: egy Benedek Elek-mesével vagy meserészlettel; egy, a lakóhely szerinti ország népmeséib?l való fordítással; valamint egy alkotással a kortárs m?mese-irodalomból. Jelentkezni és érdekl?dni Barta Júliánál lehet a 024/738-003-as telefonszámon vagy a bartatenyi@gmail.com e-mail címen.
A verseny a romániai Kisbaconban (Batanii Mici), a mesemondó szül?helyén zárul szeptemberben, gálam?sorral fotókiállítással és irodalmi konferenciával. Itt mutatják be a nyertes produkciókat Magyarországról és a határon túlról.
Forrás: kultúra.hu – (MTI)
Benedek Elek (Kisbacon 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) újságíró, író, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gy?jt?útra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként.
1887-t?l 1892-ig országgy?lési képvisel? volt, egy ideig Szabadelv? párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képvisel?házi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.
Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekb?l ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben Pósa Lajossal együtt megindította az els? irodalmi érték?, hazafias szellem? gyermeklapot, Az Én Újságom-at, Seb?k Zsigmonddal együtt szerkeszt?je volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai (Ezüst Mesekönyv; Arany Mesekönyv) f?ként az (Ezeregyéjszaka és a Grimm mesék) átiratai: tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legf?bb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti m?veket is írt.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerz?dés által Romániához csatolt Kisbaconba, ott élt haláláig, ahol a Cimbora cím? ifjúsági lapot szerkesztette.
Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremt?je. Ifjúsági írásaival, szerkeszt?i m?ködésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Születésének 150. évfordulóján, 2009-ben több kiállítással, konferenciával is emlékeznek sokoldalú munkásságára.
.
Forrás: wikipédia.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:34 :: H.Pulai Éva
