Grin Sándorné : Arckép

Előttem az arcod…

Minden kis barázdában

A szomorúság lakik

 

Finom borosta véd

Szemeidben az éhség

Csillaga felparázslik

 

Majd újra kioltja

A szó ami eltévedve

Darabokra hullik szét

 

A szád börtönéből

Ahogy még kilökődik

Árva kedvesem

 

Egyedül maradtál…

Legutóbbi módosítás: 2009.03.22. @ 09:06 :: Grin Sándorné
Szerző Grin Sándorné 0 Írás
Ami engem illet, azokat a költőket szeretem, akik tudnak verset írni, azokat az orvosokat, akik tudnak gyógyítani, és azokat a festőket, akik tudnak festeni. Oscar Wilde ...sajnos egyik kategóriába sem tartozom , viszont rendkívül szerethető vagyok...már-már idegesítően .