A költészet napja – 7torony Irodalmi Magazin

Hazánkban 1964. óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját.

Április 11. József Attila születésnapja. Ekkor tartjuk minden évben a magyar költészet napját. Ezen a napon országszerte el?adásokat, versmondó versenyeket, felolvasásokat rendeznek a költ? tiszteletére. A rendszerváltás után a Magyar Írószövetség csatlakozott a rendezvényekhez.

Ez alkalomból emlékezzünk meg József Attiláról!

József Attila (1905-1937)

„Akár meg is fordíthatnánk a két dátumot: József Attila akkor született meg országosan elismert költ?ként, amikor Balatonszárszón kiállították róla a hivatalos halotti bizonyítványt. A kor- és pályatársak többsége csak a bulvárszenzációként tálalt halálhír után döbbent rá, milyen kivételes életm?vet alkotott ez a mindaddig csak “jó költ?”-ként számon tartott, zavarba ejt?en sokféle hangon megszólaló – ezért gyakran félreértett -, posztumusz fölfedezett zseni, akinek életútját kisgyermekkora óta váratlan veszteségek, lelki traumák, különös fordulatok szegélyezték -, s aki egyéni szenvedéseib?l egyetemes érvény? költészetet teremtett.”

Forrás: Valachi Anna, Kaposvári Egyetem

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten. Apja József Áron szappanf?z? munkás volt, anyja P?cze Borbála, egy parasztlányból lett mosón?. József Attila a családban hatodik gyermekként született, de három testvére még az ? születése el?tt meghalt.

Nehéz gyermekkor

A gyermek csupán három éves volt, mikor az apa elindult szerencsét próbálni Amerikába, és elhagyta a háromgyermekes családot. Végül csak Romániáig jutott, de nem tért haza: az édesanyának csak nagy nehézségek árán sikerült gyermekeit eltartani, és végül úgy döntött, hogy két kisebb gyermekét a Gyermekvéd? Liga révén Öcsödre adja nevel?szül?khöz. Azok a gyermek füle hallatára beszélték meg szomszédaikkal, hogy az Attila név nem létezik, és innent?l fogva Pistának szólították, így aztán kiemelten fontos tényez? volt életében, hogy Attila hun vezérr?l szóló olvasmányokat talált. Ez természetesen felkeltette érdekl?dését az irodalom iránt, hisz ezek a legendák újra meger?sítették identitástudatát.

József Attila csaknem három évet töltött ennél a parasztcsaládnál, mikor anyja visszavette a két testvért. Pesten továbbra is a Ferencvárosban éltek, gyakran költözködtek egyik bérletb?l a másikba. József Attila már gyermekkorában kemény fizikai munkát is vállalt, hogy a család szegénysége enyhüljön. 1914 els? felében egy Jolán n?vérével történt vita után Attila el?ször próbált öngyilkos lenni: lúgk?vel akarta megmérgezni magát, de helyette tévedésb?l keményít?t ivott. Még ez évben édesanyjuk súlyosan megbetegedett: méhrákos volt. 1919 decemberében, hunyt el, és a tragédia József Attila költészetében is mély nyomot hagyott.

A fiatal költ? nevelését átvev? rokonok el?ször polgári iskolába járatták, majd kés?bb a makói gimnáziumba került internátusba. Itt ismét költeményeket írt, méghozzá az internátus igazgatójának lányához, Gebe Mártához. Egyik nyáron költeményeit elolvastatta a Szegeden él? Juhász Gyulával, aki felismerve József Attila költ?i tehetségét, melléállt. Költ?i pályája 1922-ben, 17 évesen kezd?dött igazán, amikor Juhász Gyula bíztatásával megjelent az els? verseskötete, a Szépség koldusa, melyet Szegeden adtak ki Juhász el?szavával. Verseit megjelentették a helyi lapok, illetve a Nyugat is. „Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam” – írta kés?bb önéletrajzában. Közben ismét öngyilkossági kísérletet követett el, így az iskolát el kellett hagynia. Végül magántanulóként érettségizett Budapesten. Közben a bíróság istenkáromlás vádjával perbe fogta Lázadó Krisztus cím? költeménye miatt.

1924-ben kezdte a tanulmányait a Szegedi Egyetem magyar–francia szakán. Szegeden jelent meg második kötete, a Nem én kiáltok (1924). Horger Antal professzor eltanácsolta ?t az egyetemr?l a Tiszta szívvel cím? verse miatt.

1925-ben Bécsbe ment tanulni, majd hamarosan a Sorbonne-on folytatta tanulmányait. 1927 ?szén tért haza Budapestre, költeményeit ekkor már ismerik és megjelentették a különböz? napilapok, irodalmi folyóiratok is, állandó munkája azonban nem volt. 1929 elején jelentette meg harmadik, Nincsen apám, sem anyám cím? kötetét. Majd 1930-ban megjelent a negyedik kötettel, a Döntsd a t?két, ne siránkozz cím?vel, melyet a rend?rség elkobzott. Következ? kötete, a Külvárosi éj 1931-ben látott napvilágot, ez már az érett, kiteljesedett József Attila m?ve volt. Az illegális kommunista mozgalomban ismerte meg élettársát, Szántó Juditot: anyagi helyzetük sokszor válságos volt, az alkalmi munkából él? költ? és a fizikai munkát végz? Judit fizetése sokszor még a létminimumot sem súrolta. József Attila és a kommunista mozgalom kapcsolata 1934 elején megszakadt.

Hasadás

A gyenge idegzet? költ? 1930-tól vetette magát alá pszichoanalitikus kezelésnek. Ezek egy id?re abbamaradtak, amit József Attila meglehet?sen rosszul viselt. Életének kutatói szerint 1932-t?l hatalmasodott el rajta a skizofrénia. 1935-t?l Gyömr?i Edit lett a kezel?orvosa, akibe a költ? reménytelenül beleszeretett; a pszichoanalitikus ezzel párhuzamosan „hasadásos elmezavart” diagnosztizált József Attila esetében. 1937 elején újabb szerelem kerítette hatalmába a fiatal gyógypedagógusn?, Kozmutza Flóra iránt, méghozzá ismét viszonzatlanul. Kötetei megjelenését minimális érdekl?dés kísérte, ami szintén nagyon megviselte érzékeny idegrendszerét, törékeny egészségi állapota egyre inkább romlott, és már a szanatóriumi ápolás sem tudott segíteni rajta. Az orvosok és pszichológusok csak ideig-óráig tudtak valamit javítani állapotán, a költ? egyre elviselhetetlenebbnek érezte az életet.

1937-ben n?véreihez került azok balatonszárszói panziójába, az év december 3-án pedig életét vesztette, amikor egy tehervonat elé esett. Öngyilkos lett – állítja a hivatalos irodalomtörténészi álláspont, nem véletlenül, hiszen József Attila már fiatalon is kísérelt meg öngyilkosságot, 17 esztend?sen pedig szintén meg akarta ölni magát, ekkor végrendelkezett is. A költ?t el?ször Balatonszárszón temették el, majd 1942-ben a budapesti Kerepesi temet?ben helyezték örök nyugalomra.

Kérd?jelek

A történészek az álláspont hivatalossá emelésekor a költ? testvérének, József Jolánnak leírását fogadták el hitelesnek, és senki sem vonta kétségbe József Attila utolsó óráinak történetét. Az ellentétes álláspont f? képvisel?je Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója, aki több írást és könyvet is jegyez a témában. Garamvölgyi Hogyan halt meg József Attila cím? könyve szerint a költ? nem akarta megvárni, amíg Balatonszárszón a tehervonat elindul, hanem megpróbált a szerelvények között átbújni. Közben azonban a vonat hirtelen elindult és a himbálódzó vaslánc olyan súlyos ütést mért a fejére, hogy meghalt. Ahogy visszazuhant a sínek közé, a vonat a jobb karját is leszakította.

„Az öngyilkosok a vonat elé vetik magukat, mégpedig féktávolságon belül vagy a mozdonyvezet? által be nem látható kanyarulatban, hiszen biztosra akarnak menni, mert eltökélt és végleges szándékuk az önkéntes halál. Ezzel analóg, amikor – a fentiekhez hasonló számításból – a sínekre fekszenek, szintén az el?z?ekkel megegyez? módon (féktávolságon belül, kanyarulat stb.), amib?l ugyancsak az következik, hogy a vonat, a mozdony el?tt, hajtják végre tettüket”, írja Garamvölgyi, aki más körülményekre is felhívja a figyelmet. „Az öngyilkosnak tudnia kell, mikor jön a vonat. Az inkriminált, 1284-es számú tehervonat – mint rendesen –nem volt feltüntetve a menetrendben, annak érkezésér?l (darabárú szerelvény) csak a vasutasok rendelkeztek információval.” Meglátása szerint „az öngyilkos jellemz?en a legegyszer?bb, akadálymentes megoldást választja, ellentétben az 1937. december 3-án Balatonszárszón történtekkel. József Attila átbújt a sorompón, a 15. és a 16. kocsi közé keveredett.”

A kérdést ma már persze úgy is meg lehet fogalmazni, számít-e igazán, hogyan is vesztette életét a magyar irodalom egyik leghatalmasabb alakja. József Attila életm?ve halálának körülményeit?l függetlenül is teljesen kerek, egységes egész, önálló fejezet – a nyelvi nehézségek miatt alighanem csak mi, magyarok tudjuk, hogy nagy valószín?séggel az egész 20. század legnagyobb költ?je volt, de a tényeken mindez mit sem változtat. Mint ahogy az sem változtatná meg alapjaiban a róla kialakult képet, ha kiderülne, tragikus baleset történt.

Forrás: kulturpart.hu

„József Attila költészete forradalmat jelentett a magyar irodalom történetében: az az új szemléletmód, ahogyan verseiben az »én«-t felépíti, láttatja, összhangban volt Európa és Amerika akkori költészetével. Öröksége sok évtizedre meghatározta a magyar költészet tendenciáit. Ahogy minden igazán nagy alkotó esetében, az övében is azt látjuk, hogy száz évvel születése után legalább annyi újdonságot tud mondani, mint a megel?z? évtizedekben” – mondta Bókay Antal Énszerkezet, önteremtés – József Attila üzenete cím? el?adásának bevezet?jében.

„Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezd?dik” – olvasható róla László Zoltán véleménye a Literatura.hu oldalán.

„A szenvedés lenne a kulcs a költészethez? Kattan az ajtózár, benyitunk: a lélek, mint a szétdobált lakás, honnét sietve távozott a lakó; egymás hegyén-hátán a gyermekévek, kudarcok, szerelmek; szellem, hogyha járt is ott el?ttünk, kihúzott a kulcslyukon…” (Orbán Ottó, József Attila analízise, részlet)

József Attila m?vei

József Attila versek Audióban, Latinovitstól
J. A. összes tanulmánya és cikke
J.A. összes m?vei (MEK-tükör)
Szavalt és megzenésített versek, egyéb források az Emlekev.hu-n

József Attiláról

Forrás: wikipedia.org

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:32 :: H.Pulai Éva