…a máskor sercegő órák
hallgatnak
bizakodásukat adják
a dermedt pillanatnak…
hallgatnak
bizakodásukat adják
a dermedt pillanatnak…
várni…
betemet az idő
kéj-zord tekintete tép
várakozom:
az óramutató
mind lassabban lép
ólomlábakon vánszorgó
bús-idő emészt
nem éreztem ezelőtt:
hogy várni ily nehéz
hiányod homályában
vánszorog a perc
vas-nehéz az idő
ha nélküled töltöm el
a máskor sercegő órák
hallgatnak
bizakodásukat adják
a dermedt pillanatnak
szorító nemléted bénítja
a támolygó másodperceket
gondolat-reményem
noszogatja őket:
előre menjetek
múlt – jövő – jelen:
időemlékem
halvány porszemei
itt leszel velem
a várakozás kínját
szívem elfeledi
Legutóbbi módosítás: 2009.04.20. @ 13:55 :: Nagy Edina Holdsugár