?szi termés
Hiba? Halom.
Áthalmozod lélekfalon.
Kételyek. Az örökké
bizonytalan életek.
Igaz boldog. Hazug!
Már jól tudod. Hisz
belédmar, megláttat
majd hirtelen elvágtat
s mind mi marad a helyén
nem más, mint színtiszta
üresség.
Elvárások. Vágyak.
Álmok. Hitek.
Hiszek. Hiszek
az egy…?
Hiszem, hogy van
valahol egy,
– Pillanat. Újszer?, s
mégis oly ismer?s.
Hozzád hasonuló
jóság, az emlék
oly kedves, az érzés
oly vonzó
és jó és szép és és –
Tudatos. Emlékezz!
Ne tedd! Kérlek, magadnak
ásol fájdalom-vermet.
El?ször, de másodszor?-
És Te, Sors, mondd,
mondd miért játszol?
