(meghallgatom)
(Helyszín: falusi fészer.
Egy rozoga szekérre halmozott szalma tetején feszít méltóságteljesen három öreg macska.
El?ttük áll az eleinte kissé megszeppent fiatal kandúr, akinek számot kell adnia az eddig megszerzett tudásáról.)
Vizsgázik a macska
Ebédkészítésből vizsgázik a macska.
– Kizárt, hogy átmenjen, nézz rá, tiszta mafla.
– Ingerszegény volt tán otthon a környezet?
– Szerinted? Az anyja polcboltban kölykezett.
Szemöldökét mélám felhúzza a mester:
– Él bennem a gyanú: megbuktattam egyszer.
– Húsvét előtt – szerdán – én is már megvágtam,
egeret keresett egy bödön lekvárban.
– Figyelje a számat, olvasom a tételt:
Hogy szerez a macska puszta manccsal ételt?
Porszívózná éppen otthon a szőnyeget,
mit tesz, ha egy egér épp arra őgyeleg?
Er?sen koncentrál, tép?ődik magában…
– Olyan, mint az amott, kéklő pizsamában?
– M’ért lenne oly fontos ez az apró részlet?
Be kell, hogy cserkéssze – egyszerű a képlet.
Nebulónk nem izgul, pillantása komor.
– Eredjek utána? – mancsaival dobol…
– Töprengjen csak tovább! Minden mese írja,
hogy jár el egy macska – már hogyha nem birka.
– Említsek címeket? Lehet, hogy olvasott?
Vannak benne rókák, becsapott ordasok…
settenkedő macskák, szemtelen egerek…
Ááá… a diplomáról ezennel letehet.
De ha az egérsport nem érdekli magát,
rendeljen a Catből egy éttermi kaját!
– Nem lehet egy macska ennyire agyatlan…
szerencsétlen egér öt perce hanyatt van.
Alig kap levegőt, csak vihog az árva…
úgy kékül a feje, mint a pizsamája.
– Aki nem sportmacska, adhat még magára,
ezért röhögtetem ebédem halálra –
majd kechupot, tányért, szalvétát vett el?…
– Így, kétezer nyolcban – haver – ez a nyerő.
Legutóbbi módosítás: 2019.06.19. @ 20:28 :: Adminguru