Ősz megint. Színt váltanak a lombok.
Próbálják a fák az új ruhát.
Villamossal, át a Margit-hídon,
Zötykölődve elérjük Budát.
Nyugati ég alkonyvörösére
Éj sötét felhőbikája ront.
Tekintettel képzelethez mérve
Minden csak viszonyítási pont.
Embernyüzsgés mozgó filmje játszik.
Szagot, szemetet kavar a szél.
Ívben Parlamenttől Várhegy-lábig
Lánchídon kigyúl a fényfüzér.
Dolgainkon gyorsítottan látszik,
Futunk egy térben, egymás után.
Nem gondolunk a végállomásig.
Érkezünk és átszállunk Budán.
