Hipponaxi strófa – gyakorlat….
Szirének énekén neveltek engem
messzi hegynek ormain
A dal ma is fülembe cseng az éjben –
rigmusával óva int –
Ne higgy az emberek szavának, édes!
Csapda vár, ha szívbe ér!
Csalón negédes, ám hiába ékes –
Tév-utakra ösztökél!
S ha ott, a zordon éj-sötétben állasz –
Rémes árnyak intenek
Riadtan, önmagadba bújva várhatsz,
míg elérnek Istenek!
Legutóbbi módosítás: 2009.07.27. @ 17:33 :: Czirják Jolán