csak álltam
t?rtem szótlanul
hegyes késeid
ha dobtad
t?rtem szótlanul
hegyes késeid
ha dobtad
csak álltam
t?rtem szótlanul
hegyes késeid
ha dobtad
– állva t?rtem –
ha elzokogtad
arany-vállakon
szürkeségeim
leveg?m se volt
elkötötted
köldökzsinórját a szónak
most csöndbe fojtlak:
rettenet!
talpad alá
a gy?rt betonra koptam
a b?n csak így temet
könyörögjem
ha állva t?rtem
akkor is?
csak
engedd meg
hogy összerogyjak