Háromszázhatvanöt napja már.
Háromszázhatvanöt napja még
itt jártál. Ettél és ittál,
fésülködtél, megmosakodtál,
és én – szokás szerint – elmentettem
földre hullott hajszálaid.
Aztán a Kogartba mentünk,
és megnéztük Gulácsyt.
Ellen?riztük, élnek-e még
Na’Conxypanban ezüstös test?
holdszerelmesek? Aztán visszamentünk
a kis, albérleti szobába.
Újra ittál és ettél.
Búcsúzáskor megöleltél,
és azt mondtad: „Vigyázz
magadra, ezüsthajú!”
Sejthettem volna, hogy
ez volt a búcsú? Csak rávágtam:
„Vigyázok, csillagszem?.”
Sejthettem volna eljövend?t.
Így még sohasem búcsúztál.
Július huszonhatodika volt.
És minden szerelem
hamvába holt,
és halott minden
ezüst-holdtest? szerelmespár,
és ezüsthajú szerelmes
azóta már.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:59 :: Kavyamitra Maróti György
