(Széparc poétikám)
új szellemek hallgatóznak
szótáncra még álmot járnak
médiában sajtóban a világ
hamarosan megszólal
új ember virágdalaival
széttört hazugság váza
er?szak ágya
absztrakt festmény-
világok hazája
elmúlik
jön a lélekforradalma
ugye nem hitted
gyilkos lepelben
megátkozott vétkeinkben csírázó ember
hogy érzed még rózsalugas illatát
hogy a szeretet csábító titokzatosság
hogy szellemed irányítja a fényl? gyönyört
létezésünk orgazmusát
de itt van
örülj
fejedre teheted a vágyott glóriát
kezem nyújtom
a keszty?t dobd el
ez már az új reneszánsz
gyere velem
legyél az új világban társam
akkor majd
szívünkre festett emlékeink kinyílnak
és az ember kivirágzik
piros szirmokkal
Legutóbbi módosítás: 2009.07.30. @ 14:21 :: Inaktív