Cseh Tamás:
Csönded vagyok
Most elmondom, mid vagyok, mid nem neked.
Vártál ha magadról szép éneket,
dícsér? éneked én nem leszek,
mi más is lehetnék: csak csönd neked.
E szó jó: csönd vagyok, csönded vagyok.
Ha rám így kedved van maradhatok,
ülhetsz csak t?rve, hogy dal nem dicsér,
se jel, se láng csak csönd, mely égig ér.
S folytatom mid vagyok, mid nem neked,
ha vártál lángot, az nem lehetek,
fölébem hajolj, lásd hamu vagyok,
bel?lem csak jöv?d jósolhatod.
Most elmondtam mid vagyok, mid nem neked.
Vártál ha magadról szép éneket,
dícsér? éneked én nem leszek,
mi más is lehetnék: csak csönd neked.
http://www.youtube.com/watch?v=RVXXgBecbB8
„Micsoda útjaim voltak nekem – szólt Desiré -, most, hogy emlékezem. Micsoda egy z?rzavar, hány tévedés, tán hazudtam is, és volt egy kevés… És volt egy kevés – nem is tudom, hogy hívjam ezt. Talán volt egy-két este, ami nincs megnevezve, és valószín?, hogy már így is maradnak, nevezetlenül…
Ha én meg nem nevezem, más senki sem meg nem nevezi azt a kevés, azt a kevés – nem is tudom, hogy micsodát, amiben voltam szerepl?.
Márpedig ahogy ez kinéz, megnémulok, s az a kevés is t?nni fog. Az a kevés – nem is tudom, hogy hívjam azt, talán csak így: volt egy-két este.”
Cseh Tamás, Másik János – Micsoda útjaim voltak nekem
http://www.youtube.com/watch?v=PJCCHCkd4aM
A száraz, kegyetlen, bet?szagú hír:
Hosszantartó betegség után elhunyt Cseh Tamás Kossuth díjas zenész. Bakonybéli vidéki otthonában, életének 67. évében vitte magával a zeneszerz?t a halál, szombatra virradó éjszaka.
Cseh Tamás (Budapest, 1943. január 22. – 2009. augusztus 7.) magyar zeneszerz?, énekes, el?adóm?vész.
Életrajz
Budapesten született, de 13 éves koráig a Fejér megyei Tordason élt. Elvégezte a Tanítóképz? F?iskolát Budapesten, majd az egri Tanárképz? F?iskolára és a budapesti Képz?m?vészeti F?iskolára járt.
1967–1974 között rajzot tanított egy budapesti általános iskolában. 1970 óta dolgozik Bereményi Gézával. 1972 és 1977 között a Huszonötödik Színház tagja volt (önálló estek: Dal nélkül, Levél n?véremnek). 1977 és 1978 között az Új Tükör Pinceklubban és az Egyetemi Színpadon tartott önálló dalesteket
Cseh Tamás Tangó
http://www.youtube.com/watch?v=riANXPBowVI
1980-ban megn?sült; felesége Császár Bíró Éva, gyermekeik András Koppány és Borbála.1982 és 1998 között a Katona József Színház alapító tagja. 1997-ben megjelent Hadiösvény cím? regénye (ISBN 9630492342), amelynek illusztrátora is volt. 1998-2006 között a budapesti Bárka Színház tagja, 2006-ban a debreceni Csokonai Színházhoz szerz?dött [1] 2006-ban jelent meg a Csillagokkal táncoló kojot cím? válogatása indián mesékb?l (ISBN 9788088837930)
Ugyanebben az évben diagnosztizálták súlyos betegségét – tüd?rák -, melyb?l nem sikerült felépülnie.
“Hol jobb, hol rosszabb, igyekszem betartani az orvosok útmutatásait, aztán majd meglátjuk. Persze nem a mindenáron való életben maradás a cél” -nyilatkozta betegségér?l idén áprilisban Cseh Tamás.
2009. augusztus 7-én hunyt el.
1988 Az év lemeze díj
1992 a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
1998 Pro Urbe Budapest (Bereményi Gézával közösen, „Budapest m?vészeti életében egyedi eszközökkel vállalt küldetésük elismeréseként”)
2001 Kossuth-díj (Bereményi Gézával együtt)
2008 Budapest VIII. kerületének díszpolgára [5]
2009 Bakonybél díszpolgára 2009 áprilisában
2009 a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
1977 Levél n?véremnek (Másik Jánossal)
1978 Antoine és Désiré
1979 Fehér babák takarodója
1981 M?csarnok
1984 Jóslat
1984 Cimbora (gyermeklemez Másik Jánossal)
1987 Utóirat
1988 Mélyrepülés (Csengey Dénes szövegével; esszé a lemezr?l)
1989 Vasárnapi nép koncertlemez a 100. éjszaka el?adás felvétele
1990 Cseh Tamás – Bereményi Géza válogatáslemez
1990 Új dalok
1993 Nyugati pályaudvar
1994 Levél n?véremnek II. (Másik Jánossal) szöveg
1997 A telihold dalai
2000 Levélváltás: 6 dalos promóciós lemez a Republic együttessel
2000 Levélváltás (a Republic együttessel)
2003 Jóslat a metrón koncertlemez (szöveg a hivatalos honlapon)
2004 A véletlen szavai
2004 Az igazi levél n?véremnek (Másik Jánossal)
2004 Ady (Novák János megzenésítette versek)
2007 Esszencia (duplalemezes válogatás)[6]
2008 Fel nagy örömre! Karácsonyi énekek (Gryllus produkció, a dalokat hangszerelte és a felvételt készítette Péterdi Péter)
2008 Ózdi koncert ’96 Él? felvétel, LiFe7 Produkció, Felvétel: Liktor Ferenc
2009 A DAL nélkül archív felvételek 1973-ból, az Ad Libitum együttessel [7]
1965 Szerelmes biciklisták (r.: Bacsó Péter)
1967 Nyár a hegyen (r.: Bacsó Péter)
1971 Még kér a nép (r.: Jancsó Miklós)
1974 Szerelmem, Elektra (r.: Jancsó Miklós)
1975 Hajdúk (r.: Kardos Ferenc)
1976 Magánb?nök, közerkölcsök (r.: Jancsó Miklós)
1976 Teketória (r.: Maár Gyula)
1977 Ékezet (r.: Kardos Ferenc)
1981 A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon (r.: Jancsó Miklós)
1982 Nyom nélkül (r.: Fábry Péter)
1983 Kutya éji dala (r.: Bódy Gábor)
1984 Eszmélés (r.: Grunwalsky Ferenc)
1986 Id? van (r.: Gothár Péter)
1986 Szörnyek évadja (r.: Jancsó Miklós)
1988 Vadon (r.: András Ferenc)
1989 Századunk (Bokor Péter és Hanák Gábor dokumentumfilmjében m?sorvezet?)
1991 Kék Duna kering? (r.: Jancsó Miklós)
1993 A turné (r.: Bereményi Géza)
1993 Blue box (r.: Káldor Elemér)
1997 Csinibaba (r.: Tímár Péter)
1997 H?sök tere I-II. Szubjektív történelmi mese (r.: Jancsó Miklós)
1999 6:3, avagy Játszd újra, Tutti! (r.: Tímár Péter)
2001 Cseh Tamás film (r.: Fonyó Gergely)
1972–77: Dal nélkül – Cseh Tamás estje Bereményi Géza verseire (k.m.: Ad Libitum együttes, Novák János, Márta István, Kecskeméti Gábor, Huszonötödik Színház)
1972-74: Fényes Szelek (r.: Jancsó Miklós, Huszonötödik Színház)
1973-74: Vörös zsoltár (r.: Jancsó Miklós, Huszonötödik Színház)
1974: M-A-D-Á-C-H (r.: Iglódi István, Szigeti Károly, zene: Cseh Tamás és Novák János, Huszonötödik Színház)
1974: Szép magyar tragédia (írta: Hernádi Gyula, Gyulai Várszínház)
1975: Véres farsang (Gyulai Várszínház)
1975: Levél n?véremnek – Cseh Tamás és Másik János estje Bereményi Géza verseire, Huszonötödik Színház)
1975: Ha tanultunk zsoltárokat (Novák János Ady-estje, Huszonötödik Színház)
1976: Uránbányászok (r.: Paál István, Pécsi Nemzeti Színház)
1976-77: Lear király (r.: Szigeti Károly, Huszonötödik Színház)
1977: Übü király (r.: Paál István, Pécsi Nemzeti Színház)
1979: Háromszoros vivát (írta: Vámos Miklós, Eger, Játékszín)
1983: Ahogy tetszik (Amiens, r.: Székely Gábor Katona József Színház)[8]
1985: A játékos (Részeg, r.: Csizmadia Tibor Katona József Színház)
1986: Oszlopos Simeon (írta: Sarkadi Imre, zene: Cseh Tamás, Szegedi Nemzeti Színház)
1991: A legvidámabb barakk („kiállításszínház”, r. Bereményi Géza, Rajk László Tatabányán)
Csengey Dénes: „… és mi most itt vagyunk”, esszé a A kétségbeesés méltósága kötetben, 1988, ISBN 9631412881, de önálló kiadásban is megjelent 1983-ban ISBN 963271878X, cikk
Fodor Sándor.: Cseh Tamás (interjú-regény) (formailag hibás) ISBN 963044223
Bereményi Géza: A telihold dalai ISBN 9639069167
Bereményi Géza: Dalok Cseh Tamás zenéjére, 1991, ISBN 9630413639
Bereményi Géza: Kelet-nyugati pályaudvar ISBN 9637977287
Fonyó Gergely: Cseh Tamás film (2000), a Mozgó Világ és az ÉS kritikája, összegy?jtött kritikák
Cseh Tamás az Internet Movie Database oldalain
Küls? hivatkozások
Leao így emlkezik meg Róla a Quart oldalán:
„Az egyetlen magyar dalnok, akinek munkásságát – a Levél n?véremnekt?l az A véletlen szavai-ig – fontosnak találtam rendszeresen, rituálisan végighallgatni, Cseh Tamás volt. Legutóbb néhány napja kezdtem, ma az 1987-es Utóiratnál tartok. Bereményi Gézával közös életm?ve – “A dalok” – az elmúlt évtizedek magyar kultúrájának egyedülálló jelent?ség? teljesítménye: négy évtized tizenöt lemezen.
A legjobb lenne sorra venni az összes dalt, kezdve a Budapesttel, a Fehér babákkal, a Rubinpiros tangóval, a Valóság nagybátyámmal, a Lee van Cleeffel folytatva, végigízlelgetni mindet és minden olvasónkkal külön-külön megértetni, hogy miért muszáj ezeket szeretni. Mint minden maradandó m?vészeti alkotás, a Cseh-Bereményi dalok úgy szóltak érvényesen – bárki másnál érvényesebben – a hetvenes, a nyolcvanas és kilencvenes évek mindennapjairól, hogy közben örökérvény?ek voltak.
Cseh és Bereményi a hatvanas évek legvégén, a kulturális élet féllegális színterein – lakásokon, házibulikban, az Egyetemi Színpadon, a Huszonötödik Színházban – t?ntek fel összetéveszthetetlen hangulatú dalaikkal, amelyek egyébként a kor zenei divatjának a legkevésbé sem feleltek meg sem akkor, sem kés?bb. A dalok hangulata és Cseh Tamás el?adói karizmája – amely a lemezfelvételeken is szinte tapintható – azonban szükségtelenné tette, hogy a dalokat a popzene fogalomrendszerében értelmezzék, és Cseh Tamás pályafutása során végig egy elszigetelt, önálló enklávét képezett az életm? valahol a popzene, a színház és a költészet határvidékén. Cseh Tamás dalai színházakban, vagy hasonló intim környezetben éltek leginkább és ? maga is – fura ellentétben inkább introvertáltnak nevezhet? személyiségével – színházi színpadon kelt igazán életre. Lemezeinek többsége színházi estek stúdióban rögzített változata és a lemezfelvételek az egyszálgitáros klasszikus Cseh Tamás-képt?l jelent?sen eltér?ek, gazdagon és nagyszer?en hangszereltek (nem kis részben lemezeinek zenei rendez?je, Péterdi Péter munkájának eredményeként), de Cseh Tamás ösztönös és katartikus színpadiassága és egyedisége nem t?nik el bel?lük.
A hetvenes évekt?l a nyolcvanas évek végéig töretlen életm? egy id?re megtört, aztán a rendszerváltás el?tt néhány évre Cseh Tamás és Bereményi alkotói kapcsolata elfáradt. Rövid id?re úgy t?nt, hogy a dalok csak a kádárizmus keretei között m?ködtek, de aztán a rendszerváltás után négy év alatt elkészült három lemez (Új dalok, Nyugati pályaudvar és a Másik Jánossal közös, döbbenetes erej? Levél n?véremnek II.) megmutatta, hogy a dalok nem rendszerspecifikusak; és bár e lemezek hatása talán nem volt a korábbiakéhoz mérhet?, megmutatták, hogy államberendezkedést?l függetlenül mekkora szükség van lényeglátásra, érzékenységre, költészetre, katarzisra.
Cseh Tamás csinált sokmindent a dalokon kívül: évtizedeken át szervezett legendás “indiánozást” a Bakonyban és könyvet is írt a témáról, hosszú ideig állandó szerepl?je volt a Cimbora és Velünk él? történelem cím? tévém?soroknak, szerepelt vagy húsz filmben (Jancsó Miklós filmjeiben egy id?ben rendszeresen felt?nt). Bereményin kívül csinált egy lemezt Csengey Dénessel, és – egyik utolsó nagy munkájaként 2004-ben – egy sírnivalóan zseniális lemezt Ady Endre verseib?l Novák János zenéjével. Életm?ve azonban “A dalok”, a Bereményi Gézával közös lemezek, amelyekben teljes személyisége benne volt. Nem volt nagy társadalomtudós, nem terhelte rajongóit bölcsességekkel vagy világmegváltó koncepciókkal és igazán divatos sem volt soha, s?t – lemezeiben mégis több van benne korának Magyarországáról, mint könyvtárnyi tudományos irodalomban vagy több évtizednyi slágerlista taktusaiban.”
Cseh Tamás – Budapest
http://www.youtube.com/watch?v=dukoAaxVHUA
Részlet, a könyvb?l:
„(…)1. (Bakáts tér)
2006. augusztus 27.
Három hete derült ki, hogy rosszindulatú daganat van a tüd?mben, és holnap elkezd?dik egy kemoterápiás kezelés. Tegnap volt még egy kötelezettségem: talán utoljára énekeltem, és épp a Bakáts téren, ahol születtem, ahol kereszteltek. Nagyon gyenge vagyok egy id? óta, mert itt esz valami belül, meg tüd?gyulladásom is volt. Utólag derült ki, már Pulán így léptem fel augusztus elején. Szóval tegnap eléggé szédelegtem, ahogy felmentem a színpadra, de ott fenn már ismer?s, édes ízt éreztem. Aztán beültünk a barátokkal egy teraszra, ahogy régen. Hetek óta nem ittam, de most azért is próbáltam Jägermeistereket betölteni magamnak. Nem használt, a kedvem moccanásnyit sem javult, igaz nem is ártott. A gitárt hazahoztam, jól elraktam. Kicsit izgulok a holnapi nap miatt. Toporgok akörül, hogy mi várható. Hogy viselem majd. Mondják ezt a hajhullást, ami engem per pillanat nem zavar, de lehet, hogy kés?bb bosszantani fog. Biztosan ny?gös leszek, meg gonosz a környezetemmel. Jó volna, ha nem így lenne. Tegnap találkoztam egy nagyon kedvemre való pappal, a Bakáts téri plébánossal, vele azért szeretnék majd beszélni.
Mit akarsz neki mondani?
Katolikus vagyok, meg akarok gyónni. Nem azért, mert talán közel a halál, amúgy is. (…)”
Bruger Barna készített fotót Cseh Tamásról orvosi kezelése el?tt és után
A kötet azon túl, hogy részletes pályaképet nyújt, fotókkal illusztrált anekdoták izgalmát adja, és természetesen portrét is fest a h?sér?l, annak minden indulatos ösztönösségével, kamaszos-romantikus lendületével együtt. Bérczes László rendkívül tudatosan irányítja az életinterjú menetét, helyenként megállítva az elbeszélést egy-egy pillanatnál: „Várjunk még ezzel, Tamás. Legutóbb már végre találkoztatok Gézával… (…) Írd le azt a srácot, azt a 25 éves fiatal írót, aki beköltözik hozzád…” Ám amellett, hogy igyekszik id?rendben végigkövetni az életpályát, a szokatlan m?fajmegjelölés – „beszélget?könyv” – sem véletlen: valódi beszélgetés zajlik a kötet lapjain, ahol Bérczes önálló szólammal rendelkez? szerepl?ként lép színre. Három id?síkon zajlik a „történet”, az elbeszélés múltidejében, a beszélgetések jelenében és a betegség bizonytalan, vészterhes jöv?idejében. Bérczes az els?nek az irányítója, a másik kett?nek, mondhatni, dramaturgiai tényez?je, az interjú keretein túli, saját célokkal, vágyakkal rendelkez? alakja. Mindezzel persze ellensúlyozni is igyekszik a kiinduló helyzetet, nem a betegség fenyeget? mivoltát, hanem a helyzetben rejl? tragikus – tehát a beszélgetés „normális” menetét ellehetetlenít? – dramaturgiát. Amihez aztán jó partnerre talál Cseh Tamásban, aki mindvégig maró fekete humorral ejt szót a rákról: „Várjál, ne keverjük össze, a végét én járom. Te szerelmes vagy, én meg rákos. Két külön cip?ben járunk, barátom. Úgy bizony.”
Keresztesi József
Akire érdemes hallgatni – pályatársak Cseh Tamásról
http://quart.hu/cikk.php?id=1801
Az összeállításban magyar zenészek beszélnek arról, hogy szerintük miben áll Cseh Tamás jelent?sége; mi a titka; hogyan hatott rájuk és mik a kedvenc számaik t?le.
“Csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!”
Születésnapi beszélgetés Cseh Tamással
Egy nemzedék igazodási pontja, a zenész, énekes, el?adóm?vész Cseh Tamás hatvanöt éves. Szép ajándékként, január huszonkettedikén, a Himnusz születésnapján látta meg a napvilágot. Azt mondja, az élet ünnepnapok nélkül olyan, mint hosszú út fogadók nélkül.
Hogy vagy?
Furcsán… Eddig nagyon rosszul állt a szénám, most meg azt mondják az orvosok, hogy jók az eredmények. Tehát mindaz, amire eddig készültem, elmúlt, ellebbent, jobban mondva fegyverszünet van. Amíg a betegséggel foglalkoztam, az volt a szabály, hogy harcolj, amíg bírsz.
Egy pillanatig sem adtad fel?
Megingások voltak, néha hiábavalónak t?nt az igyekezet, de láttam, hogy az orvosok és a családom tagjai mindent megtesznek a gyógyulásomért. Ez arra sarkallt, hogy ne adjam fel, ugyanakkor nem akartam mindenáron életben maradni, hiszen, ha a Jóisten úgy rendelte, el kell menni. Ebbe én tisztán és érzelemmentesen beletör?dtem.
A karácsonyra megjelent Beszélget?könyv nem egészen három hónap beszélgetéseit rögzíti, a legsötétebb napokból, a számvetés idejéb?l, tüd?rákod diagnosztizálásától a kezelések mindennapossá válásáig.
Kiszámíthatatlanul rövid id? állt rendelkezésünkre a beszélgetésekhez, ráadásul nehéz napjaim voltak. Bérczes Laci hiába próbált irányítani, én eléggé csapongva válaszolgattam. Néha tódultak az emlékek, néha elt?ntek, ezért is történhetett, hogy fontos személyek és események kimaradtak a könyvb?l. Így alakult. Talán jobb is, hogy nem egy nyomasztóan részletes életrajzi m? született. Az igazán lényeges részek, a gyerekkorom, a szül?k, a családom, az indián mániám, a dalok és a Bereményi Gézával való munkásságom benne van.
Különös dolog volt így számot vetni, hiszen egészen más, új szemszögb?l láttam a világot. Érdekes id?utazás volt, de mint mindennel, amit csináltam, elégedetlen vagyok. Tudod, nem jelent még úgy meg lemezem, hogy utána ne húztam volna a számat, ez meg az miért maradt benne, sokkal egyszer?bb is lehetett volna. Persze az ember mindent felülbírál, mindig tökéleteset szeretne alkotni.
A könyvb?l nem derül ki miért is szakítottatok hét évre Bereményivel.
Nem túl részletesen, de benne van ez is. Nem volt konfliktusunk. Bearanyozta, de meg is terhelte kapcsolatunkat a Keleti pályaudvaron játszódó Frontátvonulás cím? m?sor, egy fiatalember heroikus küzdelme a jöv?ért, a kiút megtalálásáért, amelyben elhangzott az a kétségbeesett segélykiáltás, hogy “igaz-e a hír, hogy innen nem mennek vonatok?”
Magasra emeltük a mércét és Bereményit az is nyomasztotta, hogy meddig tudunk újat és érvényeset mondani ebben a m?fajban.
Tizenkét év után elköszöntünk egymástól, de már mindketten belen?ttünk a közös munkába, s lám, hét év kihagyás után ez is folytatódott.
Cseh Tamás,Bereményi Géza – Szerelmes dal
http://www.youtube.com/watch?v=Ex17SIL9V38
A könyvben azt állítod, azért lettél rákos, mert megint valami ?rület telepedett erre az országra.
Harminc évig énekeltem, hogy “tíz év múlva ne ez a dal legyen”, velem énekelte egy egész generáció. Nézz körül, ugyanaz a nóta járja!
Valamelyik nap álltam a villamosmegállóban, és – mintha egy öreg indián mondta volna – kiszakadt bel?lem: ez a kutya világ engem megbetegített.
Nem a saját ócska kis sorsomért aggódom, de van bennem egy megszállott figyelem a hazám sorsa iránt, és egyre sötétebb zavarodottságot látok. A világ körülöttem romlani látszik. Ez olyan elszomorító, belül munkálkodó érzés, hogy – szerintem – ez okozta a betegségemet, és ilyen körülmények között csoda, hogy gyógyulok.
Emlékszel még Kormos István Nagy Lászlóval készített interjújára? Arra, hogy mit üzen a költ? az utókornak.
Igen, Nagy László azt válaszolja, ha lesz még emberi arcuk, csókolom ?ket. Ennél szebb, komolyabb, elmélyültebb üzenetet ritkán lehet hagyni a földön. Én kicsi vagyok ahhoz, hogy csak megközelít?en is hasonlót hagyjak.
Tudod, err?l is az jut eszembe, hogy nemrégiben akartam vásárolni egy Nagy László kötetet, és nem lehet kapni a könyvesboltokban. Micsoda könyvkiadás az, ahol ez a gyönyör?, felel?s költ? nincs ott a fejedelmek, Ady és József Attila mellett! Van még arcuk az embereknek, vajon tudná még valaki Nagy László csókját fogadni?
A világot még mindig szeretem, de nagyon nehezen engedi magát szeretni.
A betegségem alatt a szeretet gyönyör? megnyilvánulásait kaptam az emberekt?l, ismer?sökt?l, ismeretlenekt?l, ami megható. Itthon imádkoztak értem, Amerikában indiánok énekeltek és pipát szívtak a gyógyulásomért. Nagyon nagy megtiszteltetés, nagyon szép sastoll, amit kaptam az emberekt?l. És most úgy t?nik, a Jóisten úgy döntött, hogy meggyógyulok. Ha ez így van, akkor nekem még dolgom van a világban. Az élet véges, hatvanöt éves vagyok, rengeteg id?m nincs hátra, most rá kell jönnöm, mi a feladatom, és azt el kell végeznem.
Katkó Tamás (Helyi Téma 2008. január 30.)
Elutazók
Itt van. Én majd integetni fogok Ön után, kedvesem.
Én nagyon szeretlek titeket,
éppen miel?tt elmentek,
megváltozik az arcotok,
elutazók.
Nagyon szeretlek titeket
nézni, ahogyan elmentek,
vonatok leghátsó lámpái,
távolodók.
Nagyon szeretek állni ott,
vonatok, nézni utánatok,
szeretlek, édes fájdalom,
hogy én maradok.
Így a fiatalember elment, Vizi pedig elhatározta, hogy nem néz utána, és mondta, hogy: -Gyáva! Ne integess utánam, hanem gyere velem! Nincs szükségem ilyen alakokra. Mondta, és arrébb lépett. És egy pénztárfülke el?tt találta magát, ahonnan két hatalmas n?i szem meredt ki rá, rengeteg dioptria mögül, pluszba még ciklámenszín? rúzs a szájon, így. És a száj a következ?ket mondta: -Én vagyok a pénztárosn?. Mit akar t?lem? Vizi benézett, és azt mondta: -El akarok innen utazni máshová, érti? A száj ciklámenszín?en mosolygott, és Vizi ezt hallotta: -Nem maga az els?, ide naponta kijárnak a magához hasonlók jegyért, de hallgasson meg engem. Van itt más sors is, nemcsak a maguké.
Forrás:
wikipedia.org
terasz.hu
quart.hu
[origo]
revizoronline.com
kulturpart.hu
cseh-tamas.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
