A szivárványos ég alatt
úgy csobban tengerbe
a Nap, hogy a visszakacsintó
sugarak narancsszín
tükröt tartanak.
Bágyadtan néz
a fénybe, a vízen ringó
hajók képe.
Cseppjeit szórja
f?re-fára az ormokon
átbukó pára
s a kikötött csónak
deszkái alatt, álmosan
már a sötét matat.
Búcsúzóul arany palástot
terít a tájra
Alkony, az est leánya.
Legutóbbi módosítás: 2009.08.26. @ 16:38 :: Matos Maja
