Dúdol egy lágy hang
A félig alvó fülecskémbe
Én elhiszem, hogy te vagy,
Nem csak álmom múló képe
Lefolyik egy pindurka
Szerelem a szivecskés paplanomról
Tovább sistereg a sz?nyegen,
Jajgat a szövet a nagy vörös tartalomtól
Szorosabban ölelem magamhoz a párnám
Hátha ma reggel nem hagy itt egyedül
De nincs esélyem, az ébreszt? felráz
A veled lenni vágyásból.
Becsengetnek.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:58 :: Pogány Gábor Máté