Csupa fehér,
csupa gömb,
puha dunna,
havas föld.
Háztetőkön
csillagfényű
friss zúzmara,
szűzlány képű.
Száz szánkóval
ezer láb
hóban topog
menne már,
le a hegyről…
Versenyt siklik
fiú, leány,
torkuk visít.
Röppen, koppan
fagyanyó,
hópaplan jó
takaró.
Ha borul, ha
fordul a szán,
a gyermek a
paplanra száll.
Golyó a hó,
eltalál –
benne ül fagy-
anyókánk.
De sebaj, a
hideg hó
elolvad szép
arcukon.
Hull a pihe,
sok pehely,
hógolyó lesz,
gyerekek!
Csata után
vár a szoba
fagyanyót kinn
hagyva, nosza.
Anya szól már:
gyertek enni,
kandallónál
melegedni!
Ölel puha,
forró karja,
kalácsot rak
az asztalra.
Legutóbbi módosítás: 2019.05.29. @ 13:23 :: Rózsa Ibolya