nem mondhatnám magam poliglottnak,
de fontos lenne ez az egy nyelv nekem
akkor is, ha többet nem ismerek; azokat
rutinból tudnám, a viselkedéssel, mintha
nyelvként akár élhetném is, ahogy szokták,
de ezt az egyet nem lehet csak úgy, mert ez
bels? nyelv, szavak nélküli; a talpamtól hajig
szól, átzengi egész lényemet ez a nyelv – én meg
süketként, vagy félreértve mást teszek, mint kéne,
pedig ígérték nekem valaha, hogy autentikus lét,
meg öregkoromra megszületik magam átlátása;
végül vagy elébb szóba állok magammal, amit
megértek, akár tudom a nyelveket, akár nem.
Legutóbbi módosítás: 2009.09.25. @ 21:31 :: Petz György