2009. VIII. 27.
Kemény szirmaid dárdákként sokasodnak
Rajzanak köztük önkéntes katona-szárnyasok
Ingasz a szélben a fejfa tövében
Zúgod a gyászt búcsúzók özönében
Angyali termeted ?szbe vegyül? avaron
Napsugár-nyugalom ágyasok szelíd kelyhében
Télcsók ha szálka a ’vénasszony’ szemében
Érzed, ez mély-puha engesztel? állapot
Mert mind fölött, ki itt élt a jégcsillagok felragyognak.
Legutóbbi módosítás: 2009.10.04. @ 07:45 :: Molnár Szilvia